Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Ress Sándor: A mezőgazdasági vízügyi egységek üzemi kapcsolatainak és gazdasági hatékonyságának vizsgálata

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZÜGYI EGYSÉGEK ÜZEMI KAPCSOLATAINAK ÉS GAZDASÁGI HATÉ К О NYSÁG ÁN AK VIZSGÁLATA RESS SÁNDOR

1 A mezőgazdaság belterjessé válásával és a termelési szakosítás bevezetésével megnőtt a vízgazdálkodás komplex tevékenységének szerepe. Ez szükségessé tette a mezőgazdasági vízügyi egységek gazdasági és üzemtani összefüggéseinek a gazdasági hatékonyság tükrében való átfogó vizsgálatát. A szerteágazó problémák tanulmányozására a gazdaság-matematika általánosan elfogadott, a vízgazdálkodás sajátosságainak megfelelően átalakított módszereit használtuk fel. Alkalmazásuk egy sajátos információs rendszerben összegyűjtött üzemi adatok halmazának vizsgálatát jelentette, amelyet a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat 1965. évi számviteli adataiból állítottunk össze. Az alkalmazott elemzési módszerek annyiban nyújtanak újat a gazdasági hatékonyság hagyományos számításaival szemben, hogy a közvetlenül nem érzékelhető belső üzemi összefüggések ismeretében vizsgálják a gazdálkodás legáltalánosabb mutatóját, befolyásoló tényezőjét, a modell szabta módszertani korlátok között. Ezért az ilyen elemzések a mezőgazdasági vízügyi egységek gazdaság-anatómiai keresztmetszetét is megadják. 1. A vizsgálat általános módszere Minden gazdálkodási egységben megfigyelhető, hogy a különböző ágazatok hogyan és milyen mértékben befolyásolják (esetleg meghatározzák) a gazdasági tevékenység eredményességét. Meglepő, hogy a mezőgazdasági vízügyi egységek vizsgálataiban igen keveset foglalkoznak az üzemi hatékonyságot befolyásoló, későbbiekben részletezett üzemi ágazati arányok kérdéseivel, az ágazatok közötti egyensúlyi viszonyokkal stb., noha e problémakörnek mélyebb elemzése, az üzemvezetés és a gazdaságirányítás szempontjából is a legfontosabb. Az ilyen irányú 1 Ress Sándor közgazdász, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa. Szerző a minden részletre kiterjedő adatgyűjtés szakszerű irányításáért ezúton mond köszönetet Szűcs Antalné főkönyvelőnek, aki az adatgyűjtésen túlmenően igen értékes tanácsaival és tapasztalataival hozzájárult a tanulmány megírásához. A közölt számítási eredmények Hejelle Konrádné és Lipouszky Ferencné munkáját dicsérik.