Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

VÍZMENTI TÁJGONDOZÁS HAZSLINSZKY TAMÁS 1 A vízmenti tájgondozás fogalma hazánkban kevéssé ismert. Külföldön is csak az utóbbi évtizedekben fejlődött ki és vált önálló szakterületté, mely összefogja a vízfolyások és vízgyűjtőterületük, valamint a vízháztartás egészséges megtartása ér­dekében kifejtett valamennyi teendőt. A tájgondozás a táj természetes értékeinek tervszerű fenntartása és gyarapítása. Célja a belterjesen hasznosított kultúrtájon a termelés, a termelés természetes alap­jai és a tájkép közötti harmonikus kapcsolat fenntartása és a tájat ért károk elhárí­tása. Az ember — a civilizáció és a technika fejlettségének évszázadok során történő fokozatos előretörése kapcsán — egyre nagyobb területeket hódított el a természettől. A mezőgazdasági termelés az erdők kiirtásával szerzett újabb és újabb teret magának ; a lakó- és ipartelepek fejlődésével, a vasút- és útépítésekkel, a vízügyi létesítmények­kel, villamos távvezetékekkel stb. a technika is jelentős változásokat okozott a ter­mészet eredeti állapotában. Kezdetben még nem ismerték fel, hogy ezek a beavatko­zások a természet biológiai egyensúlyát bolygatják meg, csak a tájat ért esztétikai rombolás ellen léptek fel. Ezekből a törekvésekből alakult ki a természetvédelmi mozgalom, melynek hatására kezdett elterjedni az a felfogás, mely szerint a termé­szetet ért „sérüléseket", műszaki beavatkozásokat a tájba illesztették, ill. növényzet telepítésével elrejtették. Ez a szemlélet szükségképpen fejlődött tovább a mai mo­dern felfogásig, mely már nem elsősorban a táj esztétikai értékének megőrzését, illetve visszaállítását tartja szem előtt (bár jelentős szerepe maradt most is), hanem a har­monikus, a biológiai egyensúlyban lévő táj kialakítását. Az eredeti, zavartalan ter­mészeti egyensúly visszaállítása természetesen lehetetlen, és ez nem is lehet az adott körülmények között cél, hisz az pl. a mezőgazdasági területek felszámolását jelentené. Egészen különleges gondozást igényelnek a vizek, mert a víz körforgásának, a vízháztartásnak kiegyenlített vagy zavart voltától, valamint a víz minőségétől nem­csak a vízellátás függ, hanem egész vízgyűjtőterületek tájháztartása. Az átfogó víz­gondozás és vízmenti tájgondozás ezért központi helyet foglal el a tájgondozás terén. A vízmenti tájgondozás feladatai az alábbi csoportokba sorolhatók: — a lefolyási viszonyok befolyásolása az egész vízgyűjtőterületre vonatkozóan; — mederkialakítás, -szabályozás műszaki eszközökkel; — mérnökbiológiai beavatkozások; — a partvédelmi szempontból hatásos parti növényzet ápolása és kezelése. A vízmenti tájgondozás keretében kiemelt helyet foglal el a biológiai partvédelem, mely magában foglalja: — a mérnökbiológiai tevékenységet, azaz olyan eljárásokat, melyeknél az élő növényi anyag helyettesíti ill. veszi át a műszaki feladatokat ; és — a meglévő parti növényzet hatásos partvédő növényzetté alakítását és ápo­lását. ^ Hazslinszky Tamás kertészmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa.

Next

/
Thumbnails
Contents