Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Rádai Ödön: A légifénykép-értelmezés szerepe a karsztvíz-kutatásban

104 Rádai Ödön 3. ábra. A Csándor-hegy dolomit fejtőjéből (az 1. ábrán С) a Szent Mihály domb horsztja felé pillantva a zúzott zóna csapásában állunk (Szerző felv.) Fig. 3. Photograph of the dolomite quarry of the Csándor mountain (point С in Fig. 1 ), towards the horst of the St. Mihály hill, standing in the strike of the crushed zone (Photograph by the author

) Fig. 3 Regardant de l'exploitation des dolomies du mont Csándor (С sur la fig. 1) vers le hörst de la colline de St. Michel nous sommes installés dans la direction de la zone broyée (prise de l'auteur

) jelenti, hogy a hatóerőkkel megegyező irányban inkább vízszintes elmozdulásra, merőleges (csapás-) irányban pedig torlódásra, rátolódásra kell számítani! A főirányra átlósan futó szerkezeti elemek viszont a Mohr-féle síkokon megfelelő irányok szerint alakulnak, tehát elsősorban itt várhatók szétváló, kinyíló elemek. Ilyen meggondolások, bizonyítékok alapján jelöltük ki a Vonyarcvashegy környékén lemélyítendő fúrás helyéül az A melletti kereszttel rögzített pontot, vagyis azt a helyet, ahol legalább egy irányból kinyilásos szerkezeti vonalra számíthatunk, tekintetbevéve az A—

К vonal árkos jellegét (lásd a 4. ábrát) és а С—D vonal erősen zúzott voltát, valamint az ehhez tartozó „homlok" dőlését. Teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy 15 évvel ezelőtt ugyanebben a völgyben már készült egy karsztvízszint-megfigyelő fúrás, amely azonban használhatatlan lett, mert nem volt benne megfelelő a kommunikáció. Annak idején még robbantással sem sikerült a kút nyelő-képességét fokozni. Az említett sikertelen fúrás és a most kijelölt pont közötti távolság alig 400 méter, a régi fúrás helye a kép északi szélétől még mintegy 200 méter, így az a képen nem látható. Bízunk benne, hogy