Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Szigyártó Zoltán: Felülről vezérelt öntözőcsatorna-fürtök üzemviteli szabályzata

Felülről vezérelt öntözőcsatorna-fíirtök üzemvitele 65 és a szelvény), s a kisebb karbantartási munkákat (a csatorna, a szelvény és a munka jellegének feltüntetésével). Végül, akárcsak a csatornaőrjárás vízszolgáltatási naplójában egy-egy üzemnapra vonatkozó adatokat itt is az észlelt nagyobb, segítség nélkül ki nem javítható hiányosságok és az esetleges vízkárok felsorolása zárja le, kiegészítve egy üres lappal az egyéb észrevételek és a felettesek bejegyezése részére, amelynek az aljára kerül aztán a vízőr zsilipőr aláírása, s annak a feltüntetése, hogy a szolgálatot mikor (év, hó, nap, óra, perc) és kinek adták át. Az előzőekhez hasonlóan természetesen ennek a naplónak a végéhez is célszerű mintegy 10 üresen hagyott, perforált lapot csatolni. Vízszinttartási és vízadagolási üzemnapló Az üzemi folyamatrend, illetve a szolgálati rend pontosan körvonalazza azokat a tennivalókat, amelyeket a vízőröknek és zsilipőröknek a vízszinttartással, illetve vízadagolással kapcsolatban el kell látniuk, s meghatározza a vízszinttartási és vízadagolási naplóban rögzítendő adatokat is. Következésképpen az ami itt e két üzemnaplóval kapcsolatban még hátra van nem más, mint a megfelelő beosztás, illetve forma meghatározása, amelyre aztán az ez irányú gyakorlati tapasztalataink szerint — fekvő, illetve álló 1/2 formátum nagyságban nyomva — a V. és VI. táblázaton bemutatott elrendezést lehet a leginkább javasolni. Ugyancsak ezeken az ábrákon egy-egy példa keretében bemutatjuk ezeknek a naplóknak a kitöltési módját is. Kiegészítésül a vízadagolási üzemnaplóval kapcsolatban itt csak két dolgot kell még megemlíteni. Az egyik az, hogy annak kitöltésekor a zsilipnyitás mértékének és a nyomómagasság nagyságának az ismeretében a vízszállítást természetesen hitelesítési grafikonok, vagy táblázatok alapján kell meghatározni. A másik pedig, amit itt meg kell még említeni az, hogy azokban az időszakokban, amelyeken belül zsilipmozgatás nem volt, az átfolyó vízmennyiséget természetesen az időszak két végpontjára meghatározott vízhozamértékek középértékével kell kiszámítani, míg akkor, ha a szóban forgó időszak végén a zsilipen állítottak, a vízmennyiséget — közelítésként — a mozgatás előtti utolsó ellenőrzés időpontjára érvényes vízhozammal célszerű meghatározni. * * * Az üzemmel kapcsolatos nyomtatványok közül az eddigiek során részletesen bemutattuk a vízigénylő és vízigény visszavonó lapot, a kétfajta értesítő lapot, s az ugyancsak kétfajta üzemnaplót. Az öntözőfürt és csatornaőrjárás vízszolgáltatási naplójával és a vízőr—zsilipőr szolgálati naplójával kapcsolatban viszont —a vízgazdálkodási üzemtervet nem tekintve —, csak a tartalmi szempontokat és a sorrendet rögzítettük. Ezért befejezésként itt most fel kell még hívni a figyelmet arra, hogy e naplók egyes lapjainak a kialakításakor minden szükséges adat beírásához előrenyomtatott, könnyen áttekinthető táblázatot kell szerkeszteni, mégpedig olyan formában, hogy a napló vezetése során minél kevesebb szöveget kelljen abba beírni. Csakis ilyen módon érhető el ugyanis az, hogy az egy-egy üzemnapra vonatkozó bejegyzések elkészítésekor a napló tulajdonosa valóban szem előtt tartsa az összes szükséges irányelveket, s emellett, hogy az ezzel kapcsolatos írásbeli munka minimális módon terhelje a személyzetet (ami különösen az általában alacsony iskolai végzettséggel rendelkező vízőrök és zsilipőrök esetében igen lényeges szempont). 5 vízügyi Közlemények