Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
1. füzet - Szigyártó Zoltán: Felülről vezérelt öntözőcsatorna-fürtök üzemviteli szabályzata
32 Szigyártó Zoltán га. Ezek — a fürt létesítésének és üzembentartásának célját szem előtt tartva — össze kell, hogy foglalják mindazokat a tudnivalókat, amelyek alapján a termelők (fogyasztók) jogos igényeihez igazodva bármely fogyasztói vízkivétel zökkenőmentes üzeme biztosítható. Egy-egy öntözőcsatorna-fürt rendeltetésszerű üzemének biztosításához tehát nem egy használati utasítás, hanem egy „üzemviteli szabályzat" betartására van szükség, amin tehát mindazon előirások, utasítások és műszaki adatok összességét kell értenünk, amelyek — mint szükséges és elégséges feltételek — alapján a fogyasztók jogos igényeihez igazodva bármely fogyasztói vízkivétel zökkenőmentes üzeme biztosítható. Ha pedig ezt elfogadjuk, akkor már nem nehéz felvázolni azt sem, hogy egy-egy ilyen üzemviteli szabályzat mit kell, hogy tartalmazzon. Mindenekelőtt — tekintettel arra, hogy az üzem nem öncélú, hanem a fogyasztók öntözővíz iránti jogos igényeinek kielégítése érdekében működik — tartalmaznia kell mindazon előírások és megállapodások összességét, amelyek betartása a vízszolgáltatás üzeme folyamán egyrészt a szolgáltatóra, másrészt pedig a fogyasztóra kötelező. Az üzemviteli szabályzatban tehát elsőként rögzíteni kell a „vízszolgáltatási rend"-et, amely az előzőek szerint a rendszer, mint szervezet működésének jogi alapjait rakja le, szabályozva a szolgáltató és a fogyasztók üzem közben kialakuló kapcsolatát a jogok és kötelességek egyértelmű rögzítése útján. Másoldalról nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a végcél, vagyis az öntözővíznek a fogyasztóhoz való juttatása érdekében az üzemen belül olyan, legkülönbözőbb, egymással is kapcsolatban levő folyamatok zajlanak le, mint például a felvonulás, a vízszinttartás, vízadagolás vagy a levonulás. így egy-egy öntözőfürt zökkenőmentes üzeme nyilván csak akkor biztosítható, ha ezek a folyamatok valóban a legcélravezetőbb módon, szabályozott formában zajlanak le. Ezért az üzemviteli szabályzat másik része az „üzemi folyamalrend"-bő\ kell, hogy álljon, amelynek a különböző folyamatábrákra [4] támaszkodva biztosítania kell az üzem célszerűen szabályozott működésének alapjait. Az üzemi folijamatrend tehát egyértelműen meghatározza azt, hogy az üzemmel kapcsolatos folyamafokon belül kinek, mikor, mit kell tennie és kivel, milyen módon kell kapcsolatot létesítenie. Az üzemi folyamatrend ismeretében tehát, következő lépésként már könnyű összeállítani a személyzet egyes tagjainak a fürtvezetőnek és helyettesének, a csatornaőröknek, a víz- és zsilipőröknek, továbbá a karbantartóknak a tennivalóit, az úgynevezett „szolgálati rend"-et. Ez utóbbi tehát azon előírások és utasítások összessége lesz, amely a személyzet különböző beosztású tagjai részére külön-külön és egyértelműen meghatározza az üzem során előálló bármely lehetséges esetben szükséges tennivalókat. A vízszolgáltatási rend, az üzemi folyamatrend, illetve az e kettő alapján összeállítható szolgálati rend tehát pontosan szabályozza azt, hogy egy bizonyos típusú fürtben az öntözőcsatorna-rendszer üzeme hogyan zajlódjon le. Az üzemviteli szabályzat teljes azonban természetesen csak akkor lehet, ha meghatározza azt is, hogy az üzem irányítását milyen műszaki feltételek között kell ellátni. Ezért az adott fürtre vonatkozó üzemviteli szabályzat következő fejezete a „műszaki adatok"-at kell tartalmazza olyan részletességgel, amilyen részletességgel azokra a rendszer rendeltetésszerű iizembentarlásához szükség van.