Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
454 Frank Jenkó 1. ábra. Hajózási útvonalak Jugoszláviában 7. Az olaszországi szárazföldi hajózás is bekapcsolódik a nyugat-kelet-európai vízi közlekedésbe. A Duna—Adria hajóút-rendszerből Jugoszláviára hárul a Duna—Száva csatorna kiépítése Vukovár — Samac között, a Száva szabályozása Samac—Sziszák között és ugyancsak a Száva hajózhatóvá tétele Ljubljanáig. Folytatásaképpen hajózhatóvá kell tenni a Ljubljanica patakot a i'orrásiág, majd meg kell építeni egy hajóalagutat az Idrica forrásáig. A tovább vezető út ezután az Idrica és Isonzó kiépítését igényli Montfalconéig, ahol a csatorna eléri az Adria tengert. Ez a Duna—Adria csatorna 1500 tonnás hajók közlekedésére lenne alkalmas évi 50 millió tonnás forgalommal. Méretei: 50 m szélesség, 3 m vízmélység (csatornahíd és alagút esetén 32 m szélesség, 3,5 m vízmélység), minimális sugár 600 m, de ez esetben a szélesség 60 m-re bővül. A hajózási szabad nyílás 6,0 m. A hajóforgalom évi 300 napon keresztül biztosítható. Egy-egy hónapos kieséssel kell számolni a jégjárás és árvizek miatt. Természetes nagy vízfolyásokon a hajók konvojban közlekedhetnek (pl. a Mississippin 50 000 t-s konvojokkal szállítják a gyapotot), a mesterséges hajóutakon egyenként közlekednek a hajók többszöri fordulóval. A mesterséges hajóútnál az 1350 t-s hajó 70%-os terhelésével, kereken 1000 t-val 24 órás radarüzemmel, 300 napon keresztül 15 perces zsilipelési idővel számolva a teljesítőképesség mindkét irányban : 2 X 4 x 24 f t x 300 nap x 100Ö' = 58 millió t/év. Fentiek figyelembevételével a műszaki és gazdasági szempontok mérlegelésével a hajóút 50 millió t/év forgalomra építhető ki. E terv végrehajtása esetén megvalósul az összeköttetés Vukovár—Zágráb— Ljubljana—Monfalcone között, és lehetőség nyílik továbbá a közlekedési útvonal kiterjesztésére részben a lagunákon keresztül Velencéig, részben a tengeren Triesztig és Koperig. E közlekedési hálózat észak felé bővíthető egy Száva —Dráva csatornával a Zágráb —Koprivnica kiinduló vonallal Magyarország felé részben északra Győr irányába, részben kelet felé a Balatonon keresztül Budapestre, majd tovább keletre a Tisza vonalán a Szovjetunió felé. A Győr felé vezető hajóút folytatható tovább
