Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

418 Baka Sándor A megállt jégtáblák azután összefagyva kialakítják a zárt jégmezőt (2., 3. ábra). Más viszonyok alakulnak ki akkor, ha a jégzajlás az erőtelep kiépítési vízhozamánál nagyobb vízhozamok (Q >300 m

3/s) esetén indul meg. Ebben az esetben a billenőtáblákon a vízhozamtól függően átbukik bizonyos vízmennyiség, s a zajló jég ezen át az alvízre távozik. E zajló jég tekintetében megfigyelhető volt, hogy egyes esetekben valamelyik mellékfolyóról származott, amely jegét a Tiszába szállította. Ez a fajta jégzajlás járhat kisebb mértékű vízhozamnövekedéssel, de lezajlódhat enélkül is. Több esetben megtörtént, hogy a zajló jég levonult és újabb nem követte (a Tisza vízhőfoka és a levegő hőmérséklet emelkedése miatt, pl. 1965. november 20 — 22.). Más esetben a zajlás a Tiszán indul meg — esetleg a mellékfolyóival egyidőben —, s a viszonylag nagyobb vízhozammal az alvízre távozik. Az erőtelep előtt az áramvonal ekkor kettéválik, s az egységeken átfolyó vízmennyiség arányában kialakuló függvényében a zajló jég egyrésze a turbinák előtt összetorlódik, majd a torlódás a beömlőnyílások előtt felhalmozódva a további jégtáblákat a duzzasztómű felé tereli. Természetesen a termelhető energia csökkenése is kísérője e folyamatnak. Az esetek többségében a zajlás sűrűsbödése hőmérséklet csökkenés következménye, amely rendszerint vízhozam csökkenéssel is párosul. A vízhozam a téli minimum felé csökken, s a duzzasztóművet fokozatosan zárják. A zárt jégmező ez esetben az előbbi időpont előtt és után egyaránt a zajló jég megállása és torlódása révén kialakulhat. A zárt jégmező kialakulhat olyan körülmények között is, amikor a vízhozam az egész téli üzem ideje alatt nem csökken 1300 m

3/s alá. Igen enyhe lefolyású tél esetén előfordul, hogy zárt jégtakaró egyáltalán nem fejlődik ki, zajlás zajlást követ, a vízhozam viszonylag nagy, s emiatt a duzzasztó mindvégig üzemel. A felszíni zárt jégtakaró kialakulása, annak elősegítése a legjobb módszer a fenék- (4. ábra) és kása jég képződés megakadályozására, illetőleg annak korlátozázására. A külföldi tapasztalatok, az ezzel kapcsolatosan megjelent elméleti és gyakorlati munkák a vízlépcsők téli üzemében igen fontosnak tartják a jégtakaró létrejöttét és annak fenntartását, s ezeket a megállapításokat a mi szerény tapasztalataink is alátámasztják. Mind a duzzasztómű, mind az erőtelep téli üzemében zavar alig keletkezett azokban az időszakokban, amikor a jégtakaró kialakult, s fenntartása az egész tél folyamán sikerült. Kialakulását — amennyiben sima felszíni jég nem tud keletkezni —, zajló jégtáblákból is el kell érnie. 4. ábra. Duzzasztómű üzemen kívül. Zárt mezők kialakulása nyugvó víztükrön