Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
3. füzet - Juhász József: A felszínalatti vizek minőségének alakulása
A felszínalatti vizek minősége 395 И э/ áresés, 2,7 2,3 2,9 3,2x10 ,-2 Ez a legpontosabb közelítés, mert ebben már kifejezésre jut az áteresztőképesség változása is a mélységgel. Ha durva homokrétegre vizsgáljuk, tf 2 0=0,5 mm, akkor e 0=0,8 és e = 0,l és y' t— 1 [t/m 2] jó közelítéssel. A (8) összefüggés alapján ebben az esetben az I változását a mélységgel a 9. ábrán mutatjuk be. Az 1 m túlnyomáshoz tartozó lehetséges mélységét a (8) összefüggésből csak fokozatos iterációval lehet meghatározni. Végezetül a ß szűkítési tényezőt a 8. ábra alapján kiadódó J esésekből és a szemátmérőkből jó közelítéssel megállapíthatjuk (1. VI. táblázat és 8. ábra). Érdekes, hogy a szűkítési tényezőre j ó egyezéssel ß=0,45 értékadódik. Az V. táblázatban közölt adatokból jól látható, hogy még aránylag nagy vízoszlop — rátelepülés, tehát nagy nyomásnövekedés — hatására sem mutatkozik vízcsere lehetősége általában nagyobb mélységekben, kivéve a kavicsrétegeket. Homokréteget feltételezve — durva és közép szemű (d m = 0,2 mm) homok esetén — a vízcsere kb. 100 m mélységig tarthat, ha az édesvíz túlnyomása 1 m. Finom szemű homoknál, vagy méginkább iszapos homoklisztnél azonban (d m = 0,02 mm) alig 1 méter a felszín alatt a behatolás mélysége. Kavicsos rétegben, ahol d m> 1 [mm], a fajsúlykülönbségen alapuló vízcsere lehetősége több száz méter mély is lehet. A vizsgálati adatokból megállapítható, hogy ha a réteg leülepedésekor hézagait kitöltő víz átveszi a geotermikus viszonyoknak megfelelő hőmérsékletet és felülről hideg csapadékvizet kap valamennyi túlnyomással, akkor a geotermikus gradiens értékektől függetlenül lehetőség van arra, hogy az áteresztőképesség, a hővezetőképesség, a nyomásesés és az aktív hézagtérfogat függvényében a fosszilis víz egy részét a csapadékvíz különböző mélységekig kicserélje, a réteget kiöblítse. A vízcsere csak az aktív pórusokban, ill. a pórusok aktív részében történik meg. Ezért a fosszilis víz egy része helyben marad. Részben ez okozza azt, hogy — még pl. az ivóvízminőségű vizeken belül is — jól el lehet különíteni az egyes rétegcsoportok vízminőségét, pl. amint azt Schmidt E. R. tette a Vízföldtani Atlaszban [14]. A vizsgálatokból világos az is, hogy ha a kiemelkedést nem hegységképző mozgások okozták, s a felszín éppen csak meghaladta a környező vizek (az erózió9. ábra. A lehetséges vízcsere esésének összefüggése a mélységgel Bild 9. Zusammenhang des Gefälles des möglichen Wasseraustausches mit der Tiefe 7 Vízügyi Közlemények
