Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
3. füzet - Hajdú Sándor-Szalay Gyula: Szivattyútelepek hatásfoka
Csőszivattyútelepek hatásfoka 101 © 1. ábra. Szivattyútelep energetikai felosztása. Nyomásváltozások Fig. 1. Energetical units of a pumping station. Pressure variations Fig. 1. Décomposition énergétique d'une station de pompage. Variations de la pression az a légköri nyomás, akkor H Ts t = H T^, azaz a telep statikus szállítómagassága azonos a H T g geodetikus szállítómagassaggal. Átemelő telepeknél az esetek többségében a telep előtti és utáni sebességmagasságok nem különböznek, vagy különbségük elhanyagolható. Ilyen esetben, nemcsak a statikus, hanem a manometrikus szállítómagasság is azonos a geodetikus szállítómagassággal, azaz H T m — H Ts t = H T g. Ezt az elhanyagolási (egyszerűsítési) lehetőséget esetenként meg kell vizsgálni és mérlegelni, hogy az általa elkövetett hiba megengedhető-e vagy nem. Az energiaszintek vonatkoztatási szelvényeit, azaz a telep határait, az elmondottak értelemszerű alkalmazásával kell kijelölni. Általában csak a következőket mondhatjuk. A belépés előtti energiaszintet olyan, a gerebet megelőző csatornavagy mederszelvényben kell meghatározni, melyben a sebességeloszlás jellege a szivattyútelep üzemállapotától függetlennek tekinthető. A kilépésnél az energiaszintet a nyomó oldali elzárás, az energiatörő, nyomóakna stb. után választott olyan szelvényben kell meghatározni, melyben az ezek által keltett áramlási egyenlőtlenségek már megszűntek, tehát ahol az áramlás már rendezett. Q T [m?/s] = a szivattyútelep által szállított teljes vízhozam, vagyis jolyadékáram mely a nyomó oldalon felhasználható. Nem számítható a hasznos vízhozamhoz a hűtésre, kenésre stb. felhasznált vízmennyiség, abban az esetben sem, ha azt a főszivattyúk nyomócsonkjáról veszszük. y [kp/mi 3] = a szállított folyadék fajsúlya. Öntözővíz és belvíz szállítása esetén y = 1000 kp/m 3 közelítő értékkel kell számolni.
