Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
3. füzet - Csoma János: A Tisza jégjelenségeinek előrejelzése
A Tisza jég jelenségeinek előrejelzése 357 a duzzasztóművek vízterére már rendelkezésünkre állnak azok a hidrológiai hasonlóság alapján átvett adatok, melyek segítségével a statisztikai számítás elvégezhető. Abból a feltevésből indultunk ki,hogy létezik egy a konstansa következő tulajdonságokkal: ha a vízhőfok egy adott időpontban t v> 0 és az ezen időpontot követő 24 óra középhőmérséklete / / д akkor a vízhőmérséklet 24 órával később <v,i='v,o+«(<u-ív,o); (0<a<l) (5) lesz. Természetesen a feltétel csak akkor teljesülhet, ha í v>0. Fogadjuk el, hegy egy adett időpontban a vízhőmérséklet t v 0 és az ezen időpontot követő napokban a napi középhőmérséklet rendre д', 2 ..., akkor az alapfeltétel szerint a vízhőmérséklet egy nap múlva: két nap múlva : h,2 = 'v,l + «С/,г - 'im) = a í',2 + а( 1 - <*) fu + (1 - а) 2 • t V f о л nap múlva K,rx — K,n—1 ~t~ аС/ ,n tv,n-1) = = a/,, n+ «(1-«)/,,„_!+«(!-«) 2/,, n2+ ... +а(1-а) п1/ ;д + (1-а)% 1 0 Tekintettel arra, hogy (1 —a) n —0, ha л vagyis megfelelő hosszú megelőző időszakot véve figyelembe, az (1— а) nt v 0 tart a 0-hoz, tehát a kezdeti vízhőfok értéke a jelenség bekövetkezését már nem befolyásolja. Más szavakkal ez azt jelenti, ha megfelelő időszakból vesszük a megelőző napok léghőmérsékletét, a kezdeti vízhőmérsékleti érték elhanyagolható, a jégjelenség bekövetkezését csupán a léghőmérsékleti összegek befolyásolják, tehát az elméleti vízhőfokot a következőképpen definiálhatjuk: r v = a/ í> 0 + a(l-a)f, 4 + a(l-a)\ 2 + a(l-x)\ 3 ... (6) ahol t[ q jelenti azen napközéphőmérsékletct, melynek végére az elméleti vízhőfokot számítani akarjuk, /, v t l 2, t t 3 ... az előző napok középhőmérsékletét jejelenti. Lényegesen egyszerűbb összefüggésre jutunk, ha a (6) egyenlet mindkét oldalát a-val osztjuk és a T 1 V а értékét nevezzük elméleti léghőmc'rsékleti összegnek, vagy attól függően, hogy a jégjelenség beállásáról, vagy megszűnéséről van szó, a jelenség bekövetkezéséhez szükséges elméleti negatív, illetve pozitív hőösszegnek. Ebben az esetben a (6) egyenlet az alábbi végleges formát veszi fel: Г,=*,, 0+(1-а)*, д+(1-«)\ 2+(1-а)\ 3 ... (7)
