Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Csoma János: A Tisza jégjelenségeinek előrejelzése

A Tisza jég jelenségeinek előrejelzése 343 úgy az igen jól közelíthető az (t-m)' e dt (3) összefüggéssel. A gamma és a szabályos eloszlás függvényértékeit célszerű módon táblázatosan határozhatjuk meg. Az ismertetett módszer felhasználásával lehetőség nyílik tehát arra, hogy bármely alulról korlátos, folytonos eloszlású valószínűségi változóval jellemezhető hidrológiai esemény eloszlását, az eloszlás leírására célszerűen felhasználható eloszlásfüggvény típusát, annak paramétereit, s így bármely gyakorlati szempontból szóbajöhető osztályköz valószínűségét meghatározzuk. Annak ellenére azonban, hogy az eddigi tapasztalatok szerint ezeknek a valószínűségi változóknak az eloszlása igen nagy valószínűséggel azonos a gamma vagy a normális eloszlással, ennek feltételezése minden új minta vizsgálatánál mégis csak hipotézis marad. Ezért az ismertetett módszer alkalmazásával meghatározott eloszlásfüggvények gyakorlati hasznosítását mindig meg kell előznie az illeszkedésvizsgálatnak. Az illeszkedésvizsgálat Kolmogorov tétele alapján végezhető el [35, 41]. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy az ismertetett módszer csak úgynevezett nagy minták — gyakorlatilag /о30 — esetén ad megfelelő megbízhatóságú értéket. b) Különböző valószínűségű jéqjelenségek meghatározása Vizsgálatainkba 16 tiszai állomást vontunk be, ahol rendelkezésünkre állottak 1876 — 1965. évek közötti időszakra a jégmegfigyelésekre vonatkozó adatok. Tekintettel azonban arra, hogy a Tisza általános szabályozása jelentős módosulást okozott a jégviszonyok alakulásában is, ezért csak az 1900-tól észlelt adatokat vontuk be a feldolgozásba. 1954-ben megindult a tiszalöki vízlépcső üzeme, ami lényegesen befolyásolta a jégjelenségek alakulását. Ezért a rendelkezésünkre álló adatsorból a természetes állapotra vonatkozó statisztikai feldolgozáshoz csak 1954-ig terjedő időszak adatait fogadtuk el egyöntetűnek. Az 1954 utáni időszakra vonatkozóan is vizsgáltuk a jégjelenségek alakulását, ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeiről azonban a következő fejezetben számolunk be. A jégviszonyok alakulásának vizsgálatához a jégjelenségekre vonatkozó észlelési anyagot, a víz és léghőmérsékleti adatokat használtuk fel. A jégjelenségekre vonatkozó alapadatok összegyűjtését 1917-ig a Vízrajzi Evkönyvekből, 1917 után az eredeti észlelési lapokról végeztük. Az észlelési anyag rendezésénél arra törekedtünk, hogy az összeállítás egyben a jégjelenségek folyóhosszmenti változását is mutassa. Ennek megfelelően a 3. ábra szerint minden télre a vizsgált állomások sorrendjében feltüntettük a jégjelenségeket táblázatosan, az idő függvényében. Feltüntettük a táblázaton a vízhőmérsékleti és a léghőmérsékleti adatokat is. Sajnos vízhőmérsékletre vonatkozóan csak az utóbbi évtizedekről állt rendelkezésünkre anyag, ezért a jelenség hosszmenti változásának ellenőrzéséhez a vízJ