Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A csapadék hatása a talajvízszínre '2. Csapadék hatása a talajvízszínre (h c s meghatározása) Л lehullott csapadékból a talaj, illetve az éghajlati jellemzők által meghatározott mennyiségben jut a víz a talajba. A csapadék talajvízszínemelő hatása ugyancsak a mélység függvénye. A hcs paraméter értékét az alábbiak szerint kaphatjuk H mm/nap csapadékoszlop esetén: h c s=p.H, (4) ahol p fajlagos csapadékparaméter (cm/mm), melynek értékei a mélység függvényében a 2. ábrán láthatók. Az ábrán látható grafikon alakja az alábbi alapvető jelenségek összegeződésével magyarázható: a) A csapadék a vizsgálati eredmények szerint a felszínhez közeli mélységben levő talajvízszín esetén kisebb vízszínemelkedést okoz, mint a nagyobb mélységben levőnél. Ez úgy magyarázható, hogy a felszínhez közel levő rétegek víztartalma kisebb, jobban kiszáradnak, mint a mélyebben levők, tehát a talaj ott több vizet képes megkötni anélkül, hogy a vízszínt emelné. Ez a jelenség természetesen csak akkor mehet végbe, ha a csapadék a talaj mélyebb és nedvesebb rétegében levő vízszínt a felső szárazabb réteg elkerülésével érheti el. A láptalaj oknál ez lehetséges, mert a talaj száradásával erősen összezsugorodik, cm nagyságrendű repedések keletkeznek, amelyek biztosítják a víz gyors lejutását a mélyebb rétegekbe. E jelenség hatásának határt szab a repedések nagysága, mélysége. b) A mélység növekedésével a csapadék mind nagyobb úthosszon nedvesíti a talajt, ami a csapadék talajvízszínemelő hatásának csökkenését eredményezi. 3. Csapadékos időszak, vízpárolgással A kiindulás az adott időponthoz tartozó talaj vízszínmagasság, ill. a vizsgálati idő csapadékidősora. A talajvízszínadatokat — napi csapadékadatok ismeretében — egynapos periódusokra, minden esetben az előző napi talajvízszínmagasság, ill. ennek mélységi zónában való elhelyezkedése és a csapadék függvényében állapítjuk meg. Az (1 — 4) összefüggésnek megfelelően: h i = h i_ l + hp-p-H. (5) A feladatnál a p-H, tehát a csapadékból származó talajvízmozgást adó összefüggés matematikai alakja nem adható meg, mert a csapadék esetleges jellege ezt lehetetlenné teszi. Több évi csapadék-adatsor ismeretében meghatározható lenne az egyes időszakok adott magasság fölé, illetve adott mélység alá kerülő talajvízszínének valószínűsége, de nem lehet általános összefüggést adni a talajvízszín mindenkori alakulására. A Keszthely—Hévízi öblözetben mért adatok feldolgozására példaként a 3. ill. 4. ábrát mutatjuk be. A közelítő összefüggéssel számított értékek kielégítő pontosságot jelentenek a mért adatokhoz, figyelembe véve azt is, hogy a mért adatok 3 napos, míg a számított adatok egynapos periódusonként vett értékek. Az eljárás hibája, hogy egy mért talajvízszín-adatból indul ki, tehát ha a mért adat hibás, a hiba végigvonul az egész számításon, a mérés hibája nem ejthető ki. Ezen csak úgy segíthetünk, hogy a kiindulási talajvízszint megállapításánál nagy pontossággal járunk el, egymás utáni többszöri méréssel, a kút peremmagasságának pontos meghatározásával ejtjük ki az esetleges hibát. 2. ábra. A csapadéktól függő p paraméter számszerű értékei
