Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Bogárdi István-Némethy László: Töltések árvízi terhelése
216 Bogárdi I.—Nérnethy L. Visszahelyettesítve : t, V S I =}/(<?) (h-h,)dt (10) Ha feltételezzük, hogy az f(g) függvény az időtől és a vízállástól független, az integrálból kiemelhető és így közvetlenül belátható a fakadóvíz mennyisége és az árvízi terhelés közötti összefüggés. Természetesen a fenti egyenletek nem tekinthetők bizonyító erejűnek, mert a valóságban nem permanens szivárgási jelenség csak becslésszerűen jellemezhető a (8) egyenlettel, illetve Л-tól és /-tői független f(g) függvénnyel. Véleményünk szerint azonban nem követünk el nagy hibát, hiszen az árvízi terhelést is napi lépcsőzéssel számítottuk és ugyanakkor a szivárgást létrehozó nyomás, amely a nyomáshullám terjedési sebességével halad előre, a nap tört része alatt kialakul [5]. Az utóbbi évek árvízi tapasztalata szerint a fakadóvizek jelentős mezőgazdasági károkat okoztak. A károk csökkentése fontos műszaki feladat, amelynek megoldása végett a vízügyi igazgatóságok kísérleti területeket építenek ki és a VITUKI félüzemi és nagyminta vizsgálatokat végez. A fakadóvíz mennyiség és az árvízi terhelés közötti kapcsolat gyakorlati meghatározásához az elméleti vizsgálatokon kívül ezeket a kísérleteket is fel kellene használni. Meghatározásunk szerint a csurgás is fakadóvíz, amelyre azonban nem érvényesek a szivárgási törvények, mert a vízmozgás koncentráltan lép fel, nem a talaj hézagaiban, hanem természetes, vagy mesterséges repedésekben, üregekben. Csurgás esetén a fellépő gradiens, illetve vízsebesség az adott talajra vonatkozó határértéket nem lépi túl, így további kimosódás nem következik be. Fentiek alapján belátható, hogy az árvízi terhelés és a csurgások között az összefüggés hasonló, mint a szivárgó víz esetén, de sem elméletileg, sem kísérletileg nem lehet pontosan meghatározni, mert a csurgások keletkezési helye véletlen jellegű. Ha a koncentrált szivárgások, csurgások miatt a szivárgási úthossz annyira lecsökken, hogy a hidraulikus gradiens eléri kritikus értékét, anyagkimosódás kezdődik és megindul a buzgárképződés. Természetesen közvetlenül is létrejöhetnek buzgárok, ha a fedőrétegre alulról ható nyomás a megengedettnél nagyobb. A buzgárok jelentik a védekezés során a legnagyobb veszélyt, számos töltésszakadást okoztak már, tehát keletkezésük mechanizmusának megismerése elsődlegesen fontos. Az árvízvédelmi töltések alatti szivárgásokkal foglalkozó irodalomban a buzgárképződés elleni biztonságot általában a talajtöréssel szembeni biztonsággal azonosítják, ez pedig nyomás, illetve gradiens meghatározást jelent. A permanens állapot feltételezésével előálló nyomásvonalat leginkább a Mississippi-re kidolgozott képletek alapján számolják [6]. Az utóbbi időben jelentős előrehaladás történt a nem permanens szivárgás Boussinesque-féle parciális differenciálegyenletének megoldása terén. Külföldi és hazai szerzőknek sikerült bizonyos feltételezések alapján (pl. trigonometrikus függvénnyel leírható árhullám, állandó átfolyási keresztmetszet, állandó leszívás, vagy vízkivétel stb.) megoldani az egyenletet, azaz meghatározni a különböző időtartamokhoz tartozó pillanatnyi nyomásvonalat [7, 8, 9, 10]. A legnagyobb nyomásokat összekötő burkoló görbe a természetbeni megfigyelésekkel jól megegyezett.
