Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó: A nyugat-magyarországi melioráció

A nyugat-magyarországi melioráció 157 A meszezés megszünteti a talajok savanyú kémhatását. így a hasznos mikrobák tevékenysége a talajban zavartalan lehet. A mész koagulálja az agyag és humusz — kolloidokat, ezzel stabilizálja, morzsalékossá teszi a talaj szerkezetét. Elősegíti a tápanyagforgalmat, a kedvező víz—levegő arány kialakulását. Hatására a tápanyagokat a növény fel tudja venni. A vas- és alumíniumionok tápanyaglekötését ellensúlyozza, s jó minőségű humusz képződhet. A meszezett talajokon termesztett takarmányok minősége megjavul, így az állatok vérzékenysége, gyenge csontképződése elmarad. A mechanikai és kémiai javítás hatásait a termésátlagokat vizsgáló kísérletek során nem tudták egyértelműen megállapítani.

2 Az elvégzett vizsgálatok szerint az ismertetett javítások így a területen egymást feltételezve, kiegészítve „komplex" módon érvényesülnek. A vakonddrénezés önmagában szárító hatású lehet. A csak mélylazított területek felszíne csapadékos évben járhatatlanná válhat. A növényzet kipusztulhat. A lejtőkön suvadások keletkezhetnek. A meszezés jobban érvényesül a mechanikailag megjavított területeken. Az istállótrágya alig hat, csak 5—20%-kal növeli a termést. A zöld trágya egymagában depressziót okozhat. Ki kell emelnünk a mezőgazdasági kutatók javaslatai közül, hogy az általuk kidolgozott meliorációt először megfelelően kiválasztott nagyüzemekben kell kipróbálni. amelyeket később bemutató üzemeknek lehetne felhasználni. A különböző adottságoknak megfelelő 1000 kh-as ún. modell üzemek struktúrájának kialakítására részletes számításokat is végeztek. Fő termelési iránynak az állattenyésztést tekintik. A leírtakból látható, hogy az „őrségi" melioráció sikeres megoldása összetett munkával lehetséges, eredményessége igen sok tényező függvénye. Döntő jelentőségű e talajok kedvezőtlen vízháztartási viszonyainak megjavítása. A beavatkozás csak fokozatosan, szinte „tapintatosan" valósítható meg hatékonyan. Az aránylag olcsón, az üzemek által is elvégezhető vakonddrénezés helyett drága talajcsövezésről gazdasági megfontolások miatt aligha lehet nagyobb területeken szó. A talajjavításokat s a vízrendezést jól, a kölcsönhatások figyelembevételével kell elvégezni. Ez azonban nem elegendő. A munkának együtt kell járnia a gazdálkodás szerkezetének szükséges átalakításával, színvonalának emelésével, s az ezeket lehetővé tevő járulékos beruházásokkal. 2. Előkészítés Az őrségi talajok termőképességének fokozását célzó munkák mennyiségi, költség- és kapacitáshatásainak felmérésére 1963-ban irányterv készült [4]. Ez a kapcsolódó vízrendezési, mechanikai és kémiai talajjavítások, valamint a talajvédelmi és erdősítési munkák költségeit 1,2 milliárd Ft-ra irányozta elő. Az érintett nagyüzemi mezőgazdasági külterület 228 ezer kh. A beruházás fajlagos értéke 5260 Ft/kh. A megvalósítást 8 évre kellett előirányozni a területi irányító szervek sürgetésére. A feladat nagyságát a I. táblázat adatai érzékeltetik. г Itt nem térhetek ki a biológiai javítás kidolgozott részletkérdéseire, a gyepterületek javításához szükséges mezőgazdasági tevékenységre. A komplex javítás hatékonyságának Szentgyörgyvölgyön 1957 — 60-ban üzemi körülmények között kipróbált eredményei közlésétől is eltekintek. Ezek ismertetése helyett utalok a szakirodalomra [1, 2]. (Szerzi))