Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Zboray Károly: A folyószabályozás időszerű kérdései

152 Zboray Károly pedig azok a beavatkozások sorolhatók, melyek hatása már a jelenben alkalmazott módok kiegészítését, vagy teljesen új, a meglevőktől eltérő módokat és műveket kívánnak meg. Az egész kérdés szemlélete önmagától érthetően megkívánja, hogy a folyót ország- és közigazgatási határoktól függetlenül mint összetartozó egységet vizsgáljuk. Ilyen feltételek mellett az egyes csoportokba tartozó beavatkozások az alábbiak: Az elsőbe a vízgyűjtő területek rendezése, a mellékvízfolyások szabályozása, ezen belül a vízjárást befolyásoló tározók létesítése és ugyancsak a vízjárást befolyásoló egyéb vízgazdálkodási létesítmények kialakítása tartozik. Ezek a beavatkozások a folyók vízjárásváltozásán keresztül megváltoztatják a szabályozás szempontjából jelentős levonulási viszonyokat, a mértékadó árvízszintet, a tartós kisvizek értékét, továbbá a különböző vízállástartományok tartóssági értékeit. De, ha nagymértékben meg is változtatják a folyószabályozás szempontjából alapvető hidrológiai mennyiségeket, változatlanul alkalmazhatók a folyószabályozás eddig alkalmazott módja és művei. A felvetett kérdések nyilvánvalóvá teszik, hogy a jövőben már csak ebben a vonatkozásban is fokozott feladatok állnak a szakágazat előtt. A második csoportba sorolható beavatkozások keretébe lényegileg a folyóesatornázás tartozik. A folyócsatornázás hatásait vizsgálva külön kell választani a folyócsatornázás által közvetlenül érintett és közvetve befolyásolt folyószakaszt. A közvetlenül érintett folyószakaszon általában már nem alkalmazható a jelenlegi szabályozási mód és művek, sőt esetenként igen nagy gondot okoz a hordalék és jég levezetése, egyes esetekben pedig a hordalék levezetése meg sem oldható. A közvetve befolyásolt folyószakaszon általában alkalmazható a jelenlegi mód, de igen sok esetben jelentkezik ennek kiegészítési szüksége is. A két lehetőségről röviden elmondottak rámutathatnak arra, hogy a folyószabályozásnak igen jelentős és széles körű feladatokkal kell megbirkózni. Természetesen nem elég a kérdések felvetése, hanem elengedhetetlenül szükséges ezek megoldását biztosító feltételek megteremtése is. A feltételek között elsődlegesen a megváltozott jelenségek minél megbízhatóbb és pontosabb megismerését kell biztosítani. Ezt a feltételt az általános, csak nagy vonalakban történő feltáró és adatgyűjtő munka nem biztosíthatja. Feltétlenül szükséges, hogy az általános keretet a folyók mellett élő és munkát végző szakemberek további részletes megfigyeléssel töltsék ki, hiszen csak ilyen módon biztosítható a további megalapozott munka. E röviden vázolt célkitűzés felveti annak gondolatát, hogy a folyószabályozási szakágazat dolgozói szoros kapcsolatot építsenek ki az általános kutatással, és ezen keresztül biztosítsák a szakágazat oly szintű fejlődését, hogy az minden tekintetben megfelelhessen a feléje irányuló igényeknek. Fel kell vetni a folyószabályozás gazdaságosságának kérdését is. Általában e kérdés elől kitérünk, mert az átfogó értékelés helyett esetenként egy-egy szabályozási terv értékelését kívánják meg, és ez ilyen feltételek mellett annyira összetett kérdéssé válik, hogy nincs mód a kimunkálására. Ha abból indulnánk ki, hogy a teljes társadalmi ráfordítást és a társadalmi hasznosulást — ami egyébként a hatékonyság fogalmával azonos — akarjuk vizsgálni, akkor túl összetett feladat megoldására vállalkozunk. Megelégedhetnénk azzal, hogy a kiindulási állapotot hasonlítjuk össze a fejlesztés utáni állapottal és e kettő között állapítjuk meg a gazdaságosságra jellemző értékviszony-számokat. így már olyan, a folyószabályozási tevékenységet alátámasztó mutatóhoz jutnánk, melyekkel népgazdasági szinten is alátámasztható és. indokolható volna a jövőbeni tevékenység fokozásának szükségessége.