Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Zboray Károly: A folyószabályozás időszerű kérdései

150 Zboray Károly A vízrajzi felvételek és az egyes folyószakaszokról időnként szükségessé váló részletes felvételek a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézettel való teljes megértésben és együttműködésben folynak és a legutóbbi időben a légi felvételek készítése terén is csökkentek a korábbi adminisztratív nehézségek. Ezek minél teljesebb kiküszöbölését kell szorgalmaznunk, mert a minél gyakoribb légi felvételt, mint korszerű, gyors felvételi módszert a modern vízügyi szolgálat ma már nem nélkülözheti. A folyószabályozás eredményes fejlesztésének egyik fontos alapja a meglévő' szabályozási művek fenntartása — ideértve a medertisztítási munkákat is — már pedig az erre a célra rendelkezésre álló pénzügyi kereteink nem elegendők. Az elmulasztott vagy elhalasztott fenntartási munkák később csak jelentős anyagi és pénzügyi ráfordítás-többlettel végezhetők el, ezért minden lehető alkalommal hangsúlyoznunk kell a fenntartási ellátmányok növelésének szükséges voltát. Végül — de nem utolsó sorban — meg kell említenem, hogy a szakszemélyzeti létszám fejlesztése elkerülhetetlenül szükséges, mert a jelenlegi mérnöklétszámmal eddig sem volt biztosítható a szakágazati feladatok maradéktalan ellátása. A vízügyi igazgatóságok folyamszabályozási szakcsoportjaiban — két vízügyi igazgatóság kivételével — ma csak 1—1 mérnök dolgozik és ennek a 14 főnyi összlétszámnak felét hosszabb gyakorlattal még nem rendelkező mérnökök teszik ki. A szakcsoportok megerősítését halaszthatatlan feladatnak tartom. Az elméleti és gyakorlati szakismeretek — főleg a helyi ismeretek — megszereztetéséről a vízügyi igazgatóságok úgy gondoskodhatnak, hogy a fiatal mérnökök számára lehetővé és kötelezővé teszik egy-egy kiemelt folyószabályozási munka kapcsán a felvételekbe, a tervezésbe, az építésbe és a megépített művek hatásának megfigyelésébe való folyamatos bekapcsolódást. Ezt követően egy-egy ilyen „minta-munka" résztvevőit kötelezni lehetne arra, hogy tapasztalataikról és azok alapján javaslataikról rövid tanulmány készítésével számoljanak be. Befejezésül meg kell ismételnem, hogy a folyószabályozás a szakágazat dolgozói szerint sem lehet öncélú, hanem a vízgazdálkodást és a népgazdaságot szolgáló, komplex célú tevékenység, így a fejlesztés is elsőrendű vízgazdálkodási és népgazdasági érdekből szükséges. HOZZÁSZÓLÁSOK CSOMA JÁNOS mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. osztályvezetője Zboray Károly tanulmánya nemcsak a folyószabályozás helyzetét ismerő, hanem a folyószabályozás jövőjéért aggódó szakember véleményét tükrözi. És ez az aggodalom nem felesleges. Mi sem bizonyítja jobban, mint annak a kérdésnek felvetése, hogy időszerű-e egyáltalán a folyószabályozás, mint szakágazati tevékenység? A kérdés — bár más formában, de lényegében ugyanígy — a kutatás területén is jelentkezik. Sokszor hallani, hogy a folyószabályozásnak ma már nincsenek kutatási feladatai, vagy pedig — és ez sem kevésbé veszélyes — hogy a folyószabályozáshoz szükséges kutatások lényegében azonosak a hidrológiai alapjelenségekre vonatkozó kutatásokkal. Ez utóbbi szerint elég a hordalékkal, a vízzel, a jéggel stb. foglalkozni, de nem szükséges, hogy ezek a kutatások ágazati célkitűzéshez kapcsolódjanak. Magyarul ez azt jelenti, hogy az alapjelenségekre vonatkozó kutatások szin-