Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

138 Ismertetések őket a mederbe és cövekekkel rögzítik. A kimosásra számítva, célszerű még egy második hengert is elhelyezni, melynek átmérőjét a kimosás várható nagysága szabja meg. Űj a módszerben, hogy a kőpaplanok alá kb. 30 cm vastagon íűzfadugványok megeredésére alkalmas termőtalajt terítettek. A dugványokat — a kőpaplanon keresztül — kb. 50x50 cm-es kötésben telepítették el. A telepítés legkedvezőbb ideje november, vagy a tavaszi időszak május közepéig. A fűzvesszőket megeredésük és kifejlődésük után többször visszametszették, hogy erős gyökérzetű, alacsony növésű bokrokat kapjanak, melyek néhány év alatt, mire a drótháló tönkremegy, teljesen átveszik a partbiztosítás szerepét. A módszer kidolgozója négyéves tapasztalatról számol be, mely szerint valamennyi megépített partbiztosítás kifogástalanul betöltötte szerepét, és a jelek szerint a továbbiakban a legerősebb igénybevételeknek is teljes mértékben ellen fog állni. A módszer olcsó, csak a drótháló ára és szállítási költsége, valamint a munkabér terheli. Ausztriában mind a kő, mind pedig a termőtalaj a helyszínen rendelkezésre áll. Hazai viszonyok között a módszer alkalmazási területe korlátozottabb, de a megoldás alapgondolata mégis figyelemre méltó. 2. Külföldön már jó néhány éve — főként útépítésnél — aszfaltemulzió segítségével gyepesítik a rézsüket. Az eljárás lényege az, hogy a rézsűre elvetett magvakat és kiszórt műtrágyát — melyek a szélnek és eróziónak ki vannak téve — vékony aszfaltréteg felhordásával védik meg. Erre a célra különleges aszfaltemulziót állítanak elő, melyet hidegen — speciális gépekkel — permeteznek a rézsűre. Az emulzió kipermetezése történhet a vetőmaggal és műtrágyával együtt, de lehetséges külön is, amikor először a műtrágyával kevert vetőmagot szórják ki, s az emulziót ez után vékony takaróként permetezik rá. Steril talajoknál a vetőmagot és a műtrágyát felaprózott szalmával, szénával vagy tőzeggel keverve vetik el, s ezt a réteget rögzítik ez után az aszfaltemulzióval. Az aszfaltemulzió hatása nemcsak a szél- és vízerózió elleni védelemben nyilvánul meg, hanem kedvező hatással van a magvakra is. Az aszfaltréteg megakadályozza a talaj kiszáradását, egyenletes hőmérsékletet biztosít, s ezáltal a magvak csírázásához és a kis növénykék fejlődéséhez kedvező mikroklimatikus viszonyokat biztosít. Az aszfalt alatti meleg és nedves viszonyok között a szalma vagy tőzeg viszonylag hamar rothadásnak indul, s a steril talajon az új humuszréteg alapját képezi. Az aszfalt emulziót 2 —

G mm vastagságban célszerű felhordani. Minél meredekebb a rézsű, annál vastagabb aszfaltréteg szükséges, 1:1 hajlásnál meredekebb rézsűknél azonban már nem alkalmazható. Ugyancsak nem megfelelő erősen átázott, csúszásra hajlamos rézsűknél, ahol fennáll az aszfalt-film szakadásának veszélye. Az aszfaltréteg hatása kb. 4—6 hónapig tart, azután széthullik, elsősorban a megerősödő növényzet hatására. De ekkor már nincs is rá szükség, mert a növényzet át tudja venni a védelem szerepét. 3. Kevéssé állékony, kavicsos és homokos rézsűk biztosítására aszfaltbetont alkalmaznak, kombinálva növényi védelemmel, elsősorban fűztelepítéssel. A módszert először kísérleti szakaszokon próbálták ki, ahol kedvező tapasztalatokat szereztek. A betonburkolatnál és a kőszórásnál is olcsóbb, tartósabb módszer a növényzet kifejlődése után tájbaillő partbiztosítást ad. A partbiztosításhoz folyami kavicsból és 4% bitument tartalmazó aszfaltból álló keveréket használnak, melyet 8 — 15 cm vastagságban dolgoznak rá a jól tömörített rézsű felületére. Ez után az aszfaltbetonrétegbe lyukakat vágnak, s rajtuk keresztül fűzfadugványokat ültetnek a rézsűbe. Az aszfaltbetonrétegnek itt is kettős szerepe van: egyrészt védi a rézsűt az erózió és a hullámverés ellen, másrészt pedig meggátolja a talaj kiszáradását és ezáltal kedvező körülményeket biztosít a beültetett fűzvesszők fejlődéséhez. Általában trágyázásra sincs szükség, mert az időnkénti árvízi elöntések hordaléka, mely a lyukakon keresztül jut a rézsű felületére, biztosítja a növények tápanyagellátását. Ä füzek megerősödésük során az aszfaltbetonréteget mindjobban felszakítják, s egyúttal átveszik a védelem és a biztosítás szerepét. Az Enns folyón több helyen, összesen 3500 m

2 felületen alkalmazták eredményesen az előbbi módszert. A hat éve megépített első biztosítások kifogástalanul működnek, s ma már a füzek erőteljes fejlődése folytán alig ismerhető fel az aszfaltbetonréteg. A kedvező tapasztalatok alapján megfontolandó, hogy a hazai vízépítésben is alkalmazzák a műszaki —biológiai partbiztosítást.