Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A beton a francia, vízépítésben 121 utóbbi végzi a gáttestbe kerülő beton szállítását, míg a felső egyéb feladatokat lát ek A jobb parton egy keskenyvágányú vasutat építettek, amely a kábeldarut és a betongyárat összeköti. Ezen mozog három önjáró Diesel silóbusz, amelynek 2,2 m

3-es tartályát a torony alján levő bunkerből a vezető megtölti és a kábel alá áll. A kábeldaru macskája egy Gar —Bro-típusú 2,2 m

3 űrtartalmú tartályt hordoz. A tartályt alulról sűrített levegővel lehet bezárni a töltés előtt. A sűrített levegő csővezetéken érkezik a helyszínre. A silóbusz vezetője a konténerében levő betont a daru tartályába önti. Ez a kábeldaru vezetőjének a közelében a szeme előtt történik. A tartály megtöltése után a daru kezelője az anyagot az ürítés helyére kormányozza. A futómacska, pályamenti sebessége 6,0 m/s, függőleges irányú ejtés vagy emelés 2,0 m/s. Az ürítés helyéről rádión irányítják a kezelőt a pontos lielyre és állíttatják meg a macskát. Ekkor a tartály levegőzárját egy huzal segítségével kinyitják és a rádión értesítik a daru kezelőjét, hogy kezdheti az újabb ciklust. Teljes létszámigény darunként: egy silóbusz vezető, egy darukezelő, egy fő a futómacska tartályának a kezelésére (ez a személy valamennyi darut kiszolgálja)és a bedolgozó személyzet 3 — 4 fő. Az optimális teljesítmény a teljes rendszert figyelembe véve 1000 m

3/nap a gáttestbe. Az erőmű építéséhez szükséges betont a II. torony alatt levő Schwing-típusú

v hidraulikus vezérlésű 520 m

3/óra teljesítményű betonszivattyúval juttatják 400 m hosszú csővezeték segítségével az üzem szintjére, ahonnan Placy-féle transzportőr,, vagy egy másik betonszivattyú juttatja a bedolgozás helyére. A vízkivételi mű építését egy Weitz 1331 mintájú toronydaru szolgálja ki. 6. A beton minőségi ellenőrzése A minőségi ellenőrzésnek kettős célja van. Egyrészt még építés közben változtatni lehessen a minőséget az összetevők arányának a megfelelő változtatásával, másrészt a kész beton minőségét lehet igazolni későbbi viták esetén. Az adalékanyagot keverés közben vizsgálják. A különböző szemnagyságú anyagok raktározását és azok kivételét úgy oldották meg, hogy állandó nedvességtartalmú anyagot juttassanak a keverőtoronyba. Ez a szándék sikerült is a 6 mm-nél nagyobb szemnagyságok esetén. A homok víztartalma azonban eléggé változik és ezzel a tényleges víz-cement tényezőt befolyásolja. Ezért a homok ellenőrzésére nagy gondot fordítanak. A torony silójából minden másfél órában mintát vesznek a 0,1 — 1,6 és az 1,6 — 6,0« mm-es frakciókból. Ezeket a mintákat a laboratóriumban kiszárítják és megállapítják a frakciók víztartalmát, majd kiszámítják a víz-cement tényezőre gyakorolt hatását és utasítást adnak a keverésbe adagolandó víz mennyiségére. Műszakonként két alkalommal a két homokfrakcióból vett mintát összekeverik és 13 felé szétrostálják. Ezt a szemeloszlást felrakják a grafikonra és ellenőrzik, hogy a tervezett szerkezet kerül-e a betonba. Eltérés esetén a keverőbe kerülő adalék összetételének a megfelelő változására utasítást adnak a toronynak. Három műszakban megy a betonozás, tehát ez naponta 6 esetben történik. A megkevert betonból naponta egyszer vesznek mintát. Ezt a mintát egy teherautó hozza a bedolgozás helyéről. A kivett mintán a következő vizsgálatokat végzik: a) Plaszticitás. Kétféle módszerrel is ellenőrzik. Egyik mód a Meynier—Ortheljárás, amelynél kb. 10 l-nyi mennyiséget betöltenek egy edénybe és stopperórával mérik, hogy vibrálás esetén mennyi idő alatt folyik ki a beton az edénybői az alján levő nyíláson keresztül. Általában 20 — 22 sec szokott a megfelelő lenni. A szivattyúzott betonnál néha csak 5 sec a követelmény. A másik mód az Ábráms-féle kúp.. A roskadás 1 — 2 cm szokott lenni. Ha a beton egyéb tényezői megfelelnek, a plaszticitást plasztifikátor hozzáadásával javítják. A plasztifikátort a vízbe keverik a kívánt mennyiségben. b) A nem tömörített beton mikroszkopikus levegőtartalmát aerométerrel állapítják meg. Adott mennyiségű, tömörítés nélkül, de rendezetten elhelyezett beton fölévizet töltenek, úgy, hogy a víz az edény felett elhelyezett skálázott üvegcső 0 osztásáig érjen. Ezután a víz feletti teret légmentesen zárják és 1 atmoszféra túlnyomást állítanak elő benne. A túlnyomás hatására a víz alatt levő beton összenyomódik és a csőben a víz szintje süllyed. A cső méretét és a skálát úgy választották meg, hogy a,