Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
Talajcsövezés laboratóriumi vizsgálata 109 c) A drének térségében a felszíngörbék között mutatkozó nagyobb mértékű eltérés a talaj anizotrop voltával magyarázható. Vizsgálati adataink szerint a nem művelt lápnál a függőleges irányú szivárgás áteresztő képességi tényezőjének értéke kb. fele a vízszintes szivárgás megfelelő értékének [2]. A helyettesítő talaj izotróp voltára és szivárgási tényezőjének a zavartalan láptalajban mutatkozó vízszintes irányú szivárgási tényezőjével való egyezőségére tekintettel, a kísérleti parcellán mért és a drénközelben a modellel meghatározott értéknél magasabban elhelyezkedő leszívási görbe jelentkezése szükségszerű, a várakozásnak megfelelő. d) A kétféle módszerrel meghatározott felszíngörbék között az altalajöntözésnél mutatkozó nagyobb mértékű eltérés azzal indokolható, hogy ez esetben a vízmozgás nagyobb nyomás (potenciál)-különbség hatására lép fel. c) Az előzők alapján megállapítható, hogy az inhomogén és anizotrop láptalajban mutatkozó felszíngörbék alakja teljesen szabályos és a homogén és izotróp talajban fellépő felszíngörbékhez viszonyítva csupán az anizotrópiának megfelelő mértékben módosul. 3. ábra. A helyettesítő talajban fellépő drénleszívás nempermanens szakaszának leszívási görbéi 4. ábra. A szivárgás áramképe a 3. ábrán bemutatott clrénezési változatnál a kísérlet második percében