Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

100 Rajkai Vilmos & IUI <D © m(W 1. ábra. a) A hálóban a tevékenységet nyíllal, az eseményt kör vagy négyszög ábrázolja, b) A látszattevékenységet szaggatott vonal jelöli A feldolgozandó munkát — melynek lényege lehet tervezés, gyártás, építkezés stb. — eseményekre és tevékenységekre lehet felbontani. Az esemény valamely feladat kezdetét vagy befejezését jelenti, de sohasem magát a feladatot. A tevékenység viszont valamely feladat megvalósulási folyamata. Amíg a tevékenységben időre, munkaerőre, szerelési eszközökre van szükség, addig az esemény ezek egyikét sem igényli. Például egy szivattyú szerelésének a folyamata a tevékenység, a szerelés megkezdése vagy befejezése egy-egy esemény. A hálóban a tevékenységet nyíllal, az eseményeket körrel vagy négyszöggel szokás ábrázolni (la. ábra). Általában egy tevékenység befejező eseménye egyben a következő tevékenység kiinduló eseménye is. Az eseményeket minden esetben számozni kell, azonban a számozásnál ügyelni kell arra, hogy a tevékenységet jelző nyíl a kisebbik sorszámtól a nagyobbik felé mutasson. Mindezek alapján a hálótervezésben három fogalmat határoztunk meg. — m számú esemény, melyek egymást kölcsönösen feltételezik, képezik a teljes hálót. — kiinduló esemény (O, vagy A esemény) a hálónak az az eseménye, amely minden további esemény bekövetkezésének feltétele. — záró esemény (B) az az esemény, amelynek bekövetkezése minden további esemény függvénye. A megszervezendő munkálatokra vonatkozólag meg kell határozni az összes lényeges eseményt a hozzátartozó tevékenységekkel együtt. Az előbbiekben a tevékenységet (pl. szivattyú szerelése) úgy vettük figyelembe, hogy annak idő (munkaerő, szerszám stb.) szükséglete a nullánál nagyobb volt. Van azonban olyan tevékenység is, melynek nincs idő (munkaerő, szerszám stb.) szükséglete. Ezt látszattevékenységnek nevezzük, és a hálóban szaggatott vonallal jelöljük. Például (lb. ábra) ha az 1. esemény, megbízás kiadása két altervezőnek (pl. építészeti és mélyépítési tervek elkészítése), 2. esemény az, hogy a két tervező azonos határidőre leszállítja a terveket. Ezt az utóbbi két tevékenységből álló tevékenységet egymástól meg kell különböztetni. Ezért úgy járunk el, hogy közbeiktatjuk a látszattevékenységet (2, 3), mivel két altervező elkészíti a tervet (1 és 2), valamint (1 és 3) a közös határidőre, de lia csak az (1,2) volna a jele mindkét tevékenységnek, a kettőt egymástól nem lehetne megkülönböztetni. Mivel a hálótervezés legfontosabb alapelemeit megismertük, példaképpen egy szivattyútelep létesítésének főbb eseményeit és tevékenységeit mutatjuk be (2. ábra). D— ?. ábra. Szivattyútelep létesítésének hálóterve