Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Fáy Árpád-Becsey György: Csőszivattyútelepek hatásfoka és veszteségei

Csőszivattyútelepek hatásfoka 81 A szivattyúk együttes üzeme esetén a telep szívó oldali részein az áramlás lényegesen megváltozhat. Ezt tapasztaltuk a lesvári szivattyúknál is. A vízmennyiséget a gereb után a szívócsatornában mértük. Az egyik szivatytyú külön üzeme esetén a sebességeloszlás a szívócsatornában féloldalas volt; a másik szivattyúval együttes üzem esetén elég egyenletes. A mérési szelvény egyes pontjain a sebesség megváltozása elérte a 30%-ot is. Ilyen körülmények között előfordulhat, hogy a szivattyú járókerekére a víz az együttes, illetve a külön üzem esetén különböző mértékben forogva, különböző perdülettel érkezik, s ez a szivattyú üzemét és jelleggörbéjét megváltoztatja [3]. A vízszállítás, teljesítmény és szállítómagasság mérése mégis azt mutatta, hogy az együttes üzemmel felvett mérési pont eltérése a külön üzemmel felvett jelleggörbétől a mérési pontosságon belül volt (a járólapátok szögének beállítási hibáját is bele értve). Ebben az esetben tehát az együttes és külön üzem között eltérést nem tapasztaltunk. Hasonló összehasonlítást végeztünk a szarvas-kákafoki szivattyútelepen is. A mérések során a 2. gépegység négyféle üzemállapotát vizsgáltuk: 1. Külön üzem a jelleggörbe mérésénél. 2. Jobb oldali szomszéddal együttes üzem. 3. Bal oldali szomszéddal együttes üzem. 4. Az összes géppel együttes üzem (lásd az I. táblázatban). Annak eldöntésére, hogy a 2. gép üzemét a szomszédai befolyásolják-e, felraktuk a 2. gép statikus szállítómagasságának függvényében a felvett villamos teljesítményt (11. ábra). A szomszédokkal együttes utóbbi három mérés pontjai nagy pontossággal ráestek a külön üzemben felvett pontok görbéjére, ami arra mutat, hogy a szomszéd gépek üzeme a 2. gép üzemét csak igen csekély mértékben befolyásolja. Ezt érthetővé teszi az a körülmény, hogy a szivattyúk előtt igen hosszú, kb. 15 m-es szívócsatorna van (15-szöröse a szivattyú névleges átmérőjének), melyben egyenirányító választópillér is van. A szívócsatorna belépésénél kialakuló esetleg különböző sebességeloszlású áramlások így a hosszú szívócsatornában kiegyenlítődnek és a szivattyú belépésénél már egyforma áramlási viszonyok uralkodnak. Az eddigi méréseknél tehát nem volt eltérés a szivattyúk együttes és külön üzeme között. Az említett két mérés természetesen nem elegendő ennek a megállapításnak az általánosítására, az azonban valószínű, hogy hosszú szívócsatorna esetén a kétféle üzemmód közötti eltérés elhanyagolható. 10. ábra. Szabad ktömlés a nyomócső végén Fig. 10. Déversement libre à l'extrémité de la conduite de refoulement Bild 10. Freier Auslauf aus dem Druckrohr 6 Vízügyi Közlemények