Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Kienitz Gábor: az 1965-66. évi belvíz hidrológiai értékelése

Az 1966. évi tavaszi belvíz 411 egyes igazgatóságok tényleges В értékeit, akkor az összefüggések az előbbiek tekintetében is megbízhatók. Mint az értékekből látható, itt már nagyobbak az eltérési százalékok, de még mindig egy elfogadható határon belül maradnak. Megállapítható, hogy egyrészt a kétfajta összefüggés megbízhatósága körülbelül egyenlőnek tekinthető, másrészt viszont az, hogy a részlefolyások összegeként általában nagyobb lefolyások adódnak, mint a területek összegének lefolyása. Ez az utóbbi megállapítás különben összhangban áll a belvízlevezetéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokkal is. Mindezeket egybevetve, mind a B(qs) és e(qs) alapján В és e között előállított összefüggést, mind pedig a (10) alatti összefüggést eléggé megbízhatónak tekinthetjük nemcsak vízügyi igazgatóságok tekintetében, de belvízi tájegységek vonatkozásában is — természetesen a jelzett fenntartások mellett. III. V BELVÍZZEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE Elvégzett vizsgálataink alapján az 1966. évi tavaszi belvízzel kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük. a) A belvizet kiváltó meteorológiai tényezők összhatásukat tekintve szélsőségesek voltak. b) A fenti ok folytán a belvíz keletkezésében eltörpült a helyi tényezők (talaj, domborzat stb.) meghatározó szerepe az ország síkvidéki vízgyűjtőinek túlnyomó részén (leszámítva az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területét, ahol aránylag kevesebb belvíz keletkezett és aránylag kevesebb elöntés jött létre). c) Mind az elöntött területek kiterjedéséből és az elöntés súlyozott tartósságából számított mutatószám, mind pedig a levezetett belvízmennyiség határozott összefüggést mutatott az emberi beavatkozás mértékét kifejező kiépítési fokkal. Az elöntés vonatkozásában fordított arányról van szó, amit a (9) alatti összefüggések fejeznek ki. A levezetett belvízmennyiség tekintetében egyenes arányról van szó, amit a (8) összefüggés fejez ki. Ügy látszik, hogy ezek az összefüggések 50 mmnél nagyobb levezetett belvízmennyiségek esetén állnak fenn. d) Közvetlen kapcsolat mutatható ki az elöntéssel kapcsolatos mutatószám és a levezetett belvízmennyiség között, amit a (10) összefüggés fejez ki. Eszerint az elöntés kiterjedése és súlyozott tartóssága fordítottan arányos a levezetett belvízmennyiség negyedik hatványával. Más szóval ez azt jelenti, hogy ha szélsőséges belvizelőjordulás idején csökkenteni akarjuk az elöntési károkat, akkor a levezetett belvizek mennyiségét a negyedik hatványon kell növelni. Ez a megállapítás is az 50 mmnél nagyobb levezetett belvízmennyiségek esetén állja meg a helyét. ej Az előbbi megállapítás csak bizonyos kiépítési fok alatt igaz; ugyanis utóbbinak egy bizonyos határon túli növelése esetén már döntő súllyal nem a levezető főmüvek teljesítőképessége csökkenti az elöntéseket szélsőséges belvízhelyzetben, hanem az utolsórendü belvízvédelmi munkálatok, amelyeket az érintett területek gazdáinak kell elvégezni. Nem szélsőséges belvízhelyzetben, átlagos körülmények között különben már kis kiépítési fok esetén is az utolsórendü munkálatoké a döntő szerep ezen a téren. A fenti megállapításokat az 1966. évi tavaszi belvizekkel kapcsolatban gyűjtött adatok számszerűen igazolták. Valószínű, hogy a megállapított összefüggések 4 Vízügyi Közlemények