Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Kienitz Gábor: az 1965-66. évi belvíz hidrológiai értékelése

Az 1966. évi tavaszi belvíz 411 egyes igazgatóságok tényleges В értékeit, akkor az összefüggések az előbbiek tekintetében is megbízhatók. Mint az értékekből látható, itt már nagyobbak az eltérési százalékok, de még mindig egy elfogadható határon belül maradnak. Meg­állapítható, hogy egyrészt a kétfajta összefüggés megbízhatósága körülbelül egyen­lőnek tekinthető, másrészt viszont az, hogy a részlefolyások összegeként általában nagyobb lefolyások adódnak, mint a területek összegének lefolyása. Ez az utóbbi megállapítás különben összhangban áll a belvízlevezetéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokkal is. Mindezeket egybevetve, mind a B(qs) és e(qs) alapján В és e között előállított összefüggést, mind pedig a (10) alatti összefüggést eléggé megbíz­hatónak tekinthetjük nemcsak vízügyi igazgatóságok tekintetében, de belvízi táj­egységek vonatkozásában is — természetesen a jelzett fenntartások mellett. III. V BELVÍZZEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE Elvégzett vizsgálataink alapján az 1966. évi tavaszi belvízzel kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük. a) A belvizet kiváltó meteorológiai tényezők összhatásukat tekintve szélsősé­gesek voltak. b) A fenti ok folytán a belvíz keletkezésében eltörpült a helyi tényezők (talaj, domborzat stb.) meghatározó szerepe az ország síkvidéki vízgyűjtőinek túlnyomó részén (leszámítva az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területét, ahol arány­lag kevesebb belvíz keletkezett és aránylag kevesebb elöntés jött létre). c) Mind az elöntött területek kiterjedéséből és az elöntés súlyozott tartósságá­ból számított mutatószám, mind pedig a levezetett belvízmennyiség határozott összefüggést mutatott az emberi beavatkozás mértékét kifejező kiépítési fokkal. Az elöntés vonatkozásában fordított arányról van szó, amit a (9) alatti összefüggé­sek fejeznek ki. A levezetett belvízmennyiség tekintetében egyenes arányról van szó, amit a (8) összefüggés fejez ki. Ügy látszik, hogy ezek az összefüggések 50 mm­nél nagyobb levezetett belvízmennyiségek esetén állnak fenn. d) Közvetlen kapcsolat mutatható ki az elöntéssel kapcsolatos mutatószám és a levezetett belvízmennyiség között, amit a (10) összefüggés fejez ki. Eszerint az elöntés kiterjedése és súlyozott tartóssága fordítottan arányos a levezetett belvíz­mennyiség negyedik hatványával. Más szóval ez azt jelenti, hogy ha szélsőséges belvizelőjordulás idején csökkenteni akarjuk az elöntési károkat, akkor a levezetett bel­vizek mennyiségét a negyedik hatványon kell növelni. Ez a megállapítás is az 50 mm­nél nagyobb levezetett belvízmennyiségek esetén állja meg a helyét. ej Az előbbi megállapítás csak bizonyos kiépítési fok alatt igaz; ugyanis utób­binak egy bizonyos határon túli növelése esetén már döntő súllyal nem a levezető fő­müvek teljesítőképessége csökkenti az elöntéseket szélsőséges belvízhelyzetben, hanem az utolsórendü belvízvédelmi munkálatok, amelyeket az érintett területek gazdáinak kell elvégezni. Nem szélsőséges belvízhelyzetben, átlagos körülmények között kü­lönben már kis kiépítési fok esetén is az utolsórendü munkálatoké a döntő szerep ezen a téren. A fenti megállapításokat az 1966. évi tavaszi belvizekkel kapcsolatban gyűj­tött adatok számszerűen igazolták. Valószínű, hogy a megállapított összefüggések 4 Vízügyi Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents