Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
1. füzet - Kienitz Gábor: az 1965-66. évi belvíz hidrológiai értékelése
48 Kienitz Gábor A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy — a már kifejtett fenntartásokkal — mind a (8), mind pedig a (9) alatti összefüggések elég megbízhatóan fejezik ki a bennük szereplő tényezők közti kapcsolatokat. A további ellenőrzéseket már együttesen végeztük el a vízügyi igazgatóságok és azok belvízi tájegységeinek adataival kapcsolatban. A belvízi tájegységek vonatkozásában rendelkezésre állnak ezek túlnyomó részének e értékei (24. oszlop). Ezekből a (9) alatti összefüggések segítségével qs értékeket, utóbbiakból pedig az s értékek figyelembevételével qjd l értékeket tudtunk rendelni az illető tájegységekhez. Utóbbiakat nagyságrendi szempontból hasonlítottuk össze a q s z és q g r értékekkel. Ugyanis ahhoz, hogy a tájegységekben az adott esetben kialakult r/ J e,| értékeket teljes megbízhatósággal megállapíthassuk, és ezekhez hasonlíthassuk számított értékeinket, nem állt rendelkezésünkre megfelelő ismeretanyag — mint erre fentebb már utaltunk is. A nagyságrendi összehasonlítás során a 26. oszlopban aláhúztuk azokat az értékeket, amelyek kialakulása az adott tájegység viszonyai között valószínűsíthető volt, egybevetve a 7., 8. és 9. oszlopokban szereplő q adatokkal. A megvizsgált 29 adat közül 4 akkora eltérést mutatott, hogy <7 jeI 1 nem volt megállapítható, 13 nagyságrendje nem volt valószínűsíthető, míg 12 adat értéke a tájegység ç-viszonyai között valószínűsíthető nagyságrendet mutatott. Ez azt jelenti, hogy a megvizsgált esetek 42%-ában nyertünk csak valószínűsíthető eredményt. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nagy területek átlagszámaiból levezetett (9) alatti összefüggéseket kisebb területek esetén már nagy fenntartással kell kezelnünk. További ellenőrzéseink а В és e közti összefüggést kifejező, 5. ábrabeli kapcsolati vonal [amit B(qs) és e(qs) alapján szerkesztettünk], illetve az ugyanitt ábrázolt (10) alatti összefüggés megbízhatóságára vonatkoztak. Ezúttal már együttesen kezeltük a vízügyi igazgatóságok, illetve az azokba tartozó belvízi tájegységek adatait. A 24. oszlopban feltüntetett e értékekhez rendre megállapítottuk az említett kapcsolati vonal, illetve a (10) összefüggés segítségével а В értékeket, és ezeket a 27., illetve 28. oszlopokban tüntettük fel. A vízügyi igazgatóságok vonatkozásában ezek az oszlopok két számértéket tartalmaznak. A zárójel nélküli értékeket az igazgatóságok átlagos e értékeiből az összefüggésekkel határoztuk meg, tehát ugyanazokból, amelyekből magukat ezeket az összefüggéseket előállítottuk. A zárójeles értékeket viszont az egyes igazgatóságokat alkotó tájegységeknek (az összefüggésekkel meghatározott) В értékeiből számítottuk, utóbbiak súlyozott átlagolásával, a tájegységek kiterjedésének figyelembevételével. A meghatározott В értékeknek a ténylegesen levezetett В értékektől való százalékos eltéréseit természetesen csak vízügyi igazgatóságonként tudtuk megállapítani, miután csak ezekre nézve ismeretesek az utóbbi adatok. Az eltéréseket a 31., illetve a 32. oszlopban tüntettük fel. Ezekben az oszlopokban a zárójel nélküli értékek — a fentebb mondottaknak megfelelően — azt mutatják, hogy mekkora eltérések vannak a tényleges értékek, és az ugyanezekből előállított kétfajta összefüggés segítségével megállapított értékek között; azaz az összefüggések előállításának megbízhatóságát ezek az értékek mutatják. Leszámítva az Alsótiszavidéki és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság esetében jelentkező, a már jellemzettekhez hasonló eltéréseket, mindkét összefüggés eléggé megbízhatónak tekinthető. A zárójeles értékek viszont arra adnak felvilágosítást, hogy a belvízi tájegységek vonatkozásában milyen megbízhatósággal alkalmazható a két összefüggés. Ha ugyanis a tájegységenként külön-külön számított, és súlyozva összegezett В értékek megközelítik az
