Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
4. füzet - Hajdú Sándor-Szalay Gyula: Mutatók az öntözés és belvízrendezés szivattyúinak minősítésére
Mutatók szivattyúk minősítéséhez 523 1. Szállítómagasság, vagy manometrikus összemelőmagasság. Ez a szállított közeg egységnyi súlyú mennyiségének energianövekedése a szivattyú szívó és nyomó csonkja között. Jele H, dimenziója méter (m). 2. Szállítóképesség, vagyis az időegység alatt szállított folyadék-térfogat. A térfogatot literben (1), vagy köbméterben (m 3) szokás megadni, időegységnek pedig másodperc (sec vagy s), perc (min) vagy óra (h) választható. A leggyakrabban használt dimenziója (l/s), (m 3/s), (l/min), (m 3/h). A szállítóképesség jele Q. [A tanulmányban általában a (l/s) dimenziót használjuk, ahol ettől eltérünk, azt külön jelezzük.] 3. Fordulatszám, a szivattyútengely időegység alatt megtett fordulatainak száma. Időegységnek másodpercet (s), vagy percet (min) szoktak választani. Magyarországon a (min) használata általános, azért mi is azt választjuk. A fordulatszám jele n, dimenziója (min1). 4. Az előző három jellemzőből leszármaztatható egy negyedik: a jellemző fordulatszám. Jele n q. Értéke kb. 10—300 tartományban változik. A szivattyú hidraulikai felépítését, méretarányait ez a jellemző nagymértékben befolyásolja. A jellemző fordulatszámot az alábbi összefüggésből számítjuk: n4= n JPÜ Ebbe Q értékét (m 3/s) dimenzióban kell helyettesíteni. 5. A szállított közeg fajsúlya: y (kp/m 3), vagy általánosabban használt dimenziójával (kp/l). Mi a továbbiakban a (kp/l) dimenziót használjuk és a víz fajsúlyát kereken y=l (kp/l) értékűnek tekintjük. 2. A hatásfok A szivattyú olyan munkagép, mely működése közben cseppfolyós közeg energiáját megnöveli. Tehát a folyadékkal energiát közöl. Az energiát azonban nem maga termeli — nem erőgép — hanem bele kell vezetni az energiát a tengelyén keresztül, mechanikai munka formájában, hogy azután átadhassa azt a folyadéknak. Mint minden valóságos gép, a szivattyú is veszteségekkel működik. így a belévezetett N b teljesítménynek — időegységre vonatkoztatott energiának — csak egy részét, N h mennyiségét hasznosítja, az N b — N h különbség elvész. A hasznosított és bevezetett teljesítmény arányát nevezzük hatásfoknak és rj-val jelöljük: = illetve 7i=—* 100% N b N b A bevezetett teljesítményt az erőgépen végzett mérésekkel lehet meghatározni, a hasznos teljesítmény a szivattyú üzemi jellemzőiből számítható <™> Az örvényszivattyú három fő üzemi jellemzője között mérésekkel meghatározható kapcsolat áll fennt. Diagramba rendezve H értékeit Q függvényében jelleg4
