Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Sulyok-Schulek Béla-Bácsi Elek: A korszerű öntözés kérdései

A korszerű öntözés 515 A nedvesség célszerű megoszlása terméstöbbletet, ellenkezője terméscsökkenést okoz, éppúgy mint a nedvesség, tehát hatásában azzal azonos jogaimat jelent. Helyszűke miatt nem lehet kitérni e kérdés részletes tárgyalására, pusztán jelentőségére hívom fel a figyelmet, mert az ismertetett összefüggést általában figyelmen kívül szokták hagyni. Szemügyre véve a nyári átlagnedvességek felhalmozódásának grafikonját azt találjuk, hogy két tetszés szerinti pont, azaz időpont között a nedvességkülönbözet — az ábrán щ és n

2 — más és más. Ha a két időpont valamely növény nedvességben legigényesebb, tehát az öntözési időszakának kezdő és végpontját jelenti, kitűnik, hogy a természet biztosította nedvességmennyiség különböző növényeknél különböző. így pl. egyik legrövidebb tenyészidejű növényünk a 100 napos tengeri öntözési időszaka kb. V. 23. és VI. 25. közé esik, míg a szokványosé kb. VI. 13. és VIII. 7. közé, amit a felső, illetőleg alsó részábrák szemléltetnek. Az előbbi részére a természet 23, az utóbbi részére 27 mm nedvességet biztosít átlagos téli-nyári nedvességjárás mellett. Vizsgálódásaink, mint már említettük, Túrkeve meteorológiai állomás észlelésein alapulnak. Az átlagos téli nedvesség itt 180, az átlagos nyári 118 mm, arányuk 1,53:1-hez. Kiszámítottuk 90 év észlelési adatai alapján, hogy az átlagos téli nedvességből keletkező és lefolyásra kerülő belvíz télen a 180 mm-t kb. 156-ra csökkenti. így az arány 1,32: l-re módosul. Bár a két mennyiség aránybaállítása kifejező, a gyakorlatban célszerűbb a százalékos vonatkoztatás, vagyis a nyári nedvességnek a téli nedvesség százalékában való kifejezése (I. táblázat). E szerint a példában szereplő két különböző tengeri öntözési időszak alatti nedvességszükséglete a kezdő és végpontok ordinátáinak százalékosan kifejezett különbsége: 15, illetve 17%. Ha a természet nem biztosítja ezt a fentebb közölt 23, illetve 27 mm-nyi nedvességszükségletet, a hiányt öntözéssel kell pótolni. Ha télen tározást is végzünk a nyári kiegészítés százalékos aránya természetesen a tározással növelt téli összes nedvesség után számítandó. Megemlítjük, hogy a természet nemcsak az itt ismertetett úton, de másként is képes bőséges terméseket létrehozni. A termés ismert és ismeretlen tényezőinek I. táblázat Nyári nedvességsziikséfllet a téli nedvesség százalékában, ötnaponként halmozva Április Május Június Július Augusztus Szeptember % % % % % % 1. 0,4 5. 20,8 5. 35,8 5. 48,2 5. 56,6 5. 66,6 5. 3,5 10. 24,1 10. 38,2 10. 49,4 10. 57,9 10. 68,2 10. 6,5 15. 26,3 15. 40,7 15. 51,0 15. 59,4 15. 70,0 15. 9,6 20. 28,2 20. 43,4 20. 52,6 20. 61,2 20. 70,9 20. 12,7 25. 30,6 25. 44,7 25. 54,1 25. 62,4 25. 73,1 25. 15,1 31. 33,8 30. 46,7 31. 55,7 31. 64,6 30. 75,4 30. 17,9