Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Sulyok-Schulek Béla-Bácsi Elek: A korszerű öntözés kérdései

512 Sulyok-Schulek В.

—Bácsi E. A téli évszak átlagnedvességeit szintén grafikusan mutatjuk be (9. ábra). E grafikont, a szembeötlő töréspontok figyelembevételével szakaszokra bontva azt találjuk, hogy a tározott nedvesség időbeli megoszlása nem egyenletes. A sokszögvonal legnagyobb hajlású oldala a 2—3 pontok között van. A természet akkor végzi tehát tározó munkájának fajlagos maximumát. Ez arra figyelmeztet, hogy tározásunkat ekkor, vagyis október vége és december első harmada közölt célszerű foganatosítani. Emlékeztetünk arra, hogy mi az év különböző időpontjaiban lehullott csapadékot a nedvesség fogalmára való áttéréssel egyneművé tettük. Hidrológiai szempontból igen, de kémiaiból nem. Ugyanis az októbertől márciusig tározódé nedvességek a talaj különböző mélységi szintjeiben különböző, hosszabb-rövidebb időre helyezkednek el. Hosszabb idő alatt a nehezebben, rövidebb alatt a könnyebben oldható tápanyagok oldódnak, tehát a nedvességek kémiai szempontból különbözők lesznek. Felhasználásuk sorrendje fordítottja beszivárgásukénak. Éspedig azért, mert tavasszal a talaj felülről lefelé melegszik át, éppígy a különböző szintekben tározott nedvességek is. Felülről-lefelé fokozatosan mind nagyobb és nagyobb gyökértömeg kapcsolódik be a nedvesség, illetőleg az abban oldott tápanyagok felszívásába (10. ábra). A növekedés s egyben a nedvességigény görbéje szerint a növény először a 6. számú nedvességtömeget szívja fel, mely tehát legkésőbben, a 9. ábra szerint március elejétől annak végéig szivárgott a talajba. Ebben túlnyomóan könnyen oldható tápanyagok vannak, melyeket a növény vegetatív képleteinek létrehozására használ fel. Az évszak előrehaladtával a talaj felmelegedése mind mélyebbre és mélyebbre hatol, s a gyökérzet mind több és több hosszabb ideig tározódott nedvességet és nedvességben nehezebben oldódó tápanyagot tud felszívni, mely részben már a növény generatív képleteinek kialakulását biztosítja. A növény ezen két élettevékenysége egyidejű, de ellentétes. A vegetatív az a pontból, vontatott megindulás után, az évszak előrehaladásával rohamosan emelkedik egészen az / pontig (kb. a tenyészidő feléig). Innen kezdve emelkedésének irama csökken kb. az érés kezdetéig, melyet megközelítőleg a P érintési pont jelez. 10. ábra. A tározott átlagnedvességek felhasználása Fig. 10. Utilization of stored average moisture Abb. 10. Verbrauch der gespeicherten Durchschnittsfeuchten