Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Gálfi János-Korim Kálmán: Harkányfürdő felszín alatti hidrológiai és termikus viszonyai

Harkányfürdő 479 4. ábra. Vetőtükrök Fig. 4. Fault faces Fig. 4. Plans de plis szerkezeti és térszínkialakító szerepe a Villány hegységvonulat tagolásában, a hegységperemi letörésekben, a szigetrögök és a lefedett, relatíve kiemelkedő alaphegységrészletek létrehozásában, a völgyárkok és szárazvölgyek kialakításában nyilvánul meg. Vízföldtani szempontból elsősorban a töréses szerkezetnek van jelentősége, mivel a karbonátos kőzetekben kialakult törés- és repedésrendszer tárolja és szállítja a mélységi vizet. Ezen belül is feltehetőleg a haránttörések és hasadékok játszák a legfontosabb szerepet, ami a felszínen is megfigyelt szerkezeti jellegükből adódik. Mivel rétegtanilag és tektonikailag a felszíni mezozoós alaphegységrészlet meglehetősen egységes jellegű, minden okunk megvan az ezzel analóg mélyföldtani viszonyok feltételezésére, amit néhány fúrási eredmény és indirekt vizsgálat meg is erősített. Harkányfürdő közvetlen környezetének vázlatos földtani keresztszelvényét a 7. ábra tünteti fel. c) Karsztosodás A karsztosodott formák jóval ritkábbak mint a Dunántúli Magyar Középhegységben, ami elsősorban az alaphegység fejlődéstörténetével, az erózióbázis helyzetével és a felszín alatti vízáramlással magyarázható. Ilyen részben karsztosodási jelenség látható pl. a beremendi felhagyott mészkőbánya barlangjában, valamint a Máriagyüd melletti kéregmozgás által képződött repedések mentén kialakult barlangban.