Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Gálfi János-Korim Kálmán: Harkányfürdő felszín alatti hidrológiai és termikus viszonyai

HARKÁNYFÜRDŐ FELSZÍN ALATTI HIDROLÓGIAI ÉS TERMIKUS VISZONYAI GÁLFI JÁNOS-DR. KORIM KÁLMÁN

1 Kedvező földtani és geotermikus viszonyok következtében Magyarországot világviszonylatban is a hévízelőfordulások és hévízkészletek átlagon felüli gazdagsága jellemzi. Ismeretes, hogy a különböző hőfokú és ásványos összetételű hévizek két fő kőzetcsoportban találhatók: 1. porózus jellegű, túlnyomórészt homok—homokkő tárolókban, és 2. hasadékos-repedezett jellegű karbonátos kőzetekben, mészkövekben és dolomitokban. Ez utóbbiak alkotják Harkány fürdőés környékének (l.,5. ábra) hévíztároló és hévízadó kőzeteit. A hasadékos-töréses karbonátos kőzetek hidrológiaijelenségei és a földalatti hidrodinamika általános törvényszerűségei igen bonyolultak, sok tekintetben csak hiányosan ismertek. Kiváltképpen vonatkozik az a felszín alatti vízáramlás, а hévízkeletkezés és a hévtzfeltörés körülményeire. Harkány egyike hazánk olyan — viszonylag kevés számú — hévízelőfordulásainak, ahol a mélyből felszálló hévíz természetes úton, magától tört fel. E természetes hévízforrás keltette fel az érdeklődést több mint száz évvel ezelőtt, és ennek foglalása céljából mélyítette le Zsigmondi] Vilmos 1866-ban azt a 37,7 m talpmélységű fúrást, amely egyben Magyarország első hívizkútja (1. ábra). Ennek nyomán fejlődött ki az ország egyik legnevezetesebb, kiváló gyógyhatású és legkedvezőbb klimatikus viszonyokkal jellemzett gyógyürdője, Harkányfürdő. Az utóbbi években a fürdő látogatottsága olyannyira fokozódott, hogy a fürdő fejlesztésével és korszerűsítésével párhuzamosan szükségessé vált a fürdőfejlesztés alapját képező hidrogeológiai és geohidrológiai viszonyok felmérése, minden részletre kiterjedő vizsgálata. A hévízelőfordulási viszonyok bonyolultsága, a földtani, hidrodinamikai, kőzetfizikai, vízkémiai és geotermikus tényezők sokfélesége és kombinációja komplex vizsgálati módszer alkalmazását tette szükségessé. A probléma természetéből következik, hogy a közvetlen kutatási eljárásokat indirekt vizsgálati módszerekkel kellett kiegészítenünk és ennek következtében a felvételt Harkány távolabbi környékére is kiterjesztettük, ahol a hévíztároló alaphegység a felszínen van és értékes információkat nyújt a mélységi viszonyok értelmezésére. Ilyen módon kívántuk a részletproblémákat a vízföldtani tájegység nagyobb keretébe illesztve összefüggéseiben tanulmányozni. 1 Gálfi János geofizikus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Dr. Korim Kálmán geológus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársa.