Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Magyarország hévízkútjai 471 f л I УК. 737* I Magyarország hévizhúl-joi 19B7május 1-èn Ôsszec '

:tolta ßetteky L. kőzetek fiatal, pleisztocén-levantei — felsőpannóniai és alsópannóniai korú medenceüledékek, míg a hasadékos kőzetek alaphegység jellegű, uralkodóan, Lriász korú képződmények. A mélységi hévíztárolók rétegenergia viszonyaival foglalkozó III. tanulmány a legfontosabb energiaforrásokat vizsgálja, vagyis a rétegnyomást, a réteghőmérsékletet, a vízben oldott gáztartalmat, a víz összenyomhatóságát. A IV. tanulmány részletesen foglalkozik hévizeink vegyi jellegével, agresszivitásával és sókiválási — lerakodási hajlamával. Vegyi jelleg alapján három fő csoportot állít fel. A hévizek agresszivitásának és vízkőképző hajlamának jellemzésére index számítási módszert közöl, s ennek alapján osztályozza a hazai vizeket. Az V. tanulmány a hévizek vegyi jellegével és a földtani viszonyok közli összefüggések vizsgálatával egészíti ki ezt a gyakorlati szempontból igen fontos tárgykört. Hazánk geotermikus viszonyait, különös tekintettel a vízkutató fúrásokban mért nagyszámú mérési adatokra a VI. tanulmány tárgyalja. A geotermikus gradiens térképi ábrázolása mellett a medence területekre érvényes előrejelzési táblázat tartalmazza a geotermikus gradiens alapján számított várható talphőmérsékleti értékeket adott mélységben. A hévízfeltárásban nagy szerepet játszik a kőolajipar is. A 35 C°-nál melegebb vizet szolgáltató hévízkutak közül 52 eredetileg szénhidrogénkutató fúrás volt. A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység nyomán sok tapasztalat gyűlt össze a különböző rétegek hévíztároló és hévízadó képességére vonatkozólag, melyet a VII. tanulmány összefoglalóan ismertet. A XI. fejezet külön foglalkozik a víztermelés céljaira átadott meddő szénhidrogénkutató fúrások hasznosítási lehetőségeivel. Két tanulmány a VIII. és IX. tanulmány ismerteti kellő részletességgel a nagyalföldi és kisalföldi, hévízfeltárási lehetőségeket. Az eddigi kutatások eredményei alapján megállapítható, hogy nagy mennyiségű hévíz elsősorban a dél-alföldi nagy süllyedékben és a Nagyalföld északi részén mélybesüllyedt triászkorú karbonátos vonulatban tárható fel. Kedvező vízföldtani adottságok jellemzik a Kisalföldet is, de a hévízkutatás itt még csak a kezdeti szakaszában van. A hévízkutakban végzett hidrodinamikai mérések és vizsgálatok fontossága egyre növekszik. Ennek megfelelően a X. tanulmány részletes elemzést ad a legfontosabb műveletekről és jelenségekről. A közölt vizsgálati módszereket ma már rutinszerűen alkalmazzák. A tanulmányokat tartalmazó főrész jelentős teret szentel a természetes hévízkészlettel és a feltárás általános szempontjaival kapcsolatos kérdéseknek. A XII. 11 Vízügyi Közlemények