Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

468 Ismertetések rökből kiemelt minták jól gépesített laboratóriumba kerültek, lit végezték el a beszállított mintákon a súlymé­réseket, a nedvességtartalom, a maximális laboratóriumi tömörség­méréseket és a szemszerkezeti vizs­gálatokat. A szemszerkezeti vizsgálatokat egy 0,6 X 1,8 m alapterületű, három­szintes vibrációs rázóasztalon végez­ték valamennyi zóna anyagának esetében. A maximális laboratóriumi tö­mörség meghatározására több be­rendezést használtak, az egyes zó­nákba beépített anyagok sajátosságai szerint. Az eszközök és eljárások többé-kevésbé eltértek az USA-ban egyébként szabványosított megoldá­soktól. Így a 20 — 38 mm szemcse­méretű anyagok laboratóriumi tö­mörítésére 13,5 kg súlyú, 78,8 cm 2 felületű tömörítősúlyt használtak 2970 mkg tömörítőmunkát alkal­mazva. Az f. zónába épített 76 mm maximális szemcseméretű anyaghoz 57,5 kg súlyú, 178 cm 2 felületű súlyt alkalmazták, 45,6 cm ejtési magas­ság mellett. A berendezés teljesen automatizáltan állítja be az ejtési magasságot és méri az ütésszámot. A felhasznált minták 30,5 cm átmé­rőjűek és 26,4 cm magasak. A moz­gatható alaplemezre helyezett mintát kézzel mozgatták. A 2., 3. és 5. zó­nák anyagainak laboratóriumi tö­mörítésére vibrációs berendezés szolgált. Ez 68,5 cm átmérőjű 76,2 cm magas, rugalmasan felfüggesztett edényben tömöríti az anyagot. Az említett beren­dezésekbe kerül a helyszíni tömörségvizsgálat próbagödréből kiemelt anyag, miután közvetlenül a kiemelés után kettéosztják azt. Az egyik részt a teljes szemcsetarto­mány nedvességtartalmának meghatározására használják fel, a másikból pedig a No. 4. méretnél finomabb frakció nedvességtartalmát, szemeloszlását és ugyanennek a frakciónak a maximális laboratóriumi tömörségét határozzák meg. A DWR időszakosan ellenőrizte az építő vállalat szemeloszlási és nedvesség­tartalmi vizsgálatait is. Ezeket a beépítés helyén, elterítés után, de még tömörítés előtt vett mintákon végezték. A szemeloszlás-vizsgálat csak ritkán terjedt túl a No. 4.-nél finomabb és durvább frakció mennyiségének, illetve arányának a meghatá­rozásán. Az 1. táblázat összefoglaltan mutatja a végzett vizsgálatok gyakoriságát. A vizsgálati munka ütemét jól érzékelteti, hogy a vizsgálatok elvégzése után a labora­tóriumból eltávolított mintaanyag mennyisége elérte a havi 50 tonnát. A vizsgálatok eredményeinek a továbbítására előre kidolgozott rendszert alkal­maztak. Azon a közvetlen adatszolgáltatáson túl, amely naponta hatszor szolgált az építéshelyi felvigyázók tájékoztatására, naponta állították össze a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit és megküldték azokat az építéshelyi mérnök számára. Kü­lönleges esetekben a tervezőnek is megküldték az adatokat. Informatív jelleggel hetente továbbították az adatokat a DWR Központi Tervezési és Építési Osztá­lyára. Havi összefoglaló jelentéseket kaptak a vizsgálati eredményekről mindazok, akik részt vettek az előzetes felülvizsgálatokban és engedélyezésekben. •3. ábra. Helyszíni tömörségvizsgáló és min­tavevő kocsi. A próbagödör térfogatának meg­határozása vízzel a 2., 3., és 5. zóna esetében

Next

/
Thumbnails
Contents