Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Kontur Gy.: A dnyeperi vízerőművek 463 sabb. A vízfelöli rézsűt vasbeton burkolat védi. Eddig 3 ni magas hullámokat is észleltek. A gát anyaga 0,20 — 0,22 mm átmérőjű homok, amelynek térfogatsúlya 1,58 — 1,62 t/m

3. Az anyagot hidraulikusan szállították. A száraz oldalról készült a gát, ennek következtében a nagyobb homokfrakciók a hátoldalon, míg a kisebbek a vízfelöli oldalon rakódtak le. A vízfelöli stabil rézsű az építés alatt 1,0—1,1 között mozgott, míg a munka befejezése után 1,3 — 1,6 volt. A rézsűt 14 X 14 m felületű, 0,25 m vastag beton lemezekkel burkolták. A lemez vastagsága a műtárgyak közelében 0,27 — 0,30 m, a folyó medrében 0,35 m volt. Àz l:4-nél laposabb rézsűket ritkán fedték beton burkolattal, inkább fűt és fát ültettek a rézsű védelmére. A mentett oldalon drénezést alkalmaztak. Ezek kavicsba ágyazott porózus betoncsövek voltak, amelyeket 600—1100 m távolságra lecsapoló csatornákba vezettek ki. Az erőmű alvízcsatornájában a hullám okozta kimosást és a szivárgás káros hatását kavicságyazaton vastag kőszórással akadályozzák meg. A bal parti töltés mentén 74 km hosszban csatornát létesítettek. A kikerült földanyag iszaptartalmát (93 — 96%) hidraulikus úton a töltésbe építették. A csatorna szélessége a felső szakaszon 20 — 28 m, az alsó szakaszon 50—60 m. A vízmélység a csatornában 0,5 és 4,0 m között változik. A csatorna alsó 21 km hosszú szakasza hajózható, az építés alatt a csatornát anyagszállításra használták. A földmennyiség — amelyet hidraulikusan szállítottak a töltésbe — meghaladta a 34 millió m

3-t. Az erőműnél a csőturbinás megoldást választották. Ezáltal az árapasztó zsilip építése elmaradt. A sekélyebb alapozási szinttel együtt ez a körülmény 30%-os megtakarítást eredményezett. Az erőmű 5 blokkban készült, az egyes blokkok között bitumenes elzárás van. A blokkok nagysága 57 X 50 m. Mindenegyes blokkban 4 csőturbina foglal helyet. Az erőmű építésénél az előregyártott vasbetont széles körben alkalmazták. 2 m szeles 6—10 m hosszú és 0,4 m vastag elemeket használtak, súlyuk 21 — 26 tonna volt. A vasbeton fedlapok súlya 25 t volt. A hídgerendák 25,5 m hosszúak, 2,2 m magasak és 80 t súlyúak. Az erőmű pillérei alaptest nélküli cellás szerkezetek. Ezáltal betonban nagy megtakarítást értek el. Az erőműben a 20 nyílás mindegyikén a gerebrács és az elzáró-táblák leengedésére három horony van. A táblákat 125 tonna teherbírású portáldarun helyezik el. Az erőműnél a szivárgás és a felhajtóerő csökkentésére 25 m mély agyagfal szolgál. Az alvíz felől ezenkívül 7,5 — 15 m mélységig szádfalakat vertek le. A turbinákat a karkovi turbinagyár, míg a generátorokat a Elektrotiazsmos gyár készítette. Összehasonlításul a II. táblázatban a Kijev-i és Kremenscsug-i erőmű néhány adatát közöljük. II. táblázat A kijevi és kremensc.su(|i erőmű adatai Megnevezés Kijev Kremenscsug minimális esés m teljes vízemésztés m

3/s gépegység árapasztó nincs külön, a csőtubinákkal együtt van 5 X (57 X 50) 5,0 5050 20 db 10 X 10 m 8,35 1800 12 db erőmű alapterület turbina névleges teljesítmény, MW turbina vízemésztés, m

3/s turbina forgórész átmérő, m turbina lapátszám, db turbina fordulatszám normális, 1/pexc turbina fordulatszám kritikus 1 /perc generátor teljesítmény, MW 17,2 256 6 4 6 X (50 X 63,8) 58 490 8 4