Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Vác csatornázása 423 telep fekáliás szennyvízét, majd az új OTP —KISZ lakótelep szennyvízét csatlakoztatták a meglevő hálózathoz.

2 A csatornázás jelenlegi helyzetét azzal lehet jellemezni, hogy bár a csatornával való ellátottság a hazai városok átlagos színvonalánál lényegesen jobb, az elválasztó rendszer következetlen megvalósítása miatt a helyzet sem közegészségügyi, sem vízvédelmi szempontból nem mondható megfelelőnek. A csatornák állapota különböző. A régi tégla és kőfalazatú csatornák általában rosszak, egyeseket javítani sem érdemes. Az 1928 —30-ban épült — főleg kőanyag — szennyvízcsatornák állapota jó. Ugyancsak jók a század első felében épült beton és betoncső csatornák is, kivéve néhány bauxitcementből készült szakaszt. Az új csatornákra ez nem mondható el minden esetben; sok a szakszerűtlen csatlakoztatás, ellenesés, fenékteknő. A régebbi csatornáknál az utcaszint változások alkalmával általában nem alakították át megfelelően az aknákat, több akna van fedve vagy roszszul megemelve. A csapadékcsatorna hálózaton a régebben épült aknák általában négyszög alakúak és szűkek, ami a karbantartást nehezíti. A csapadékvíz hálózat felveszi a külvizeket is a város felé lejtő külterületi árkokból. A szennyvízcsatorna hálózat hossza 1950-ben 16,8, 1958-ban 19,7, 1963-ban 21,8, 1964-ben 22,8 km volt. A csapadékvíz hálózat hossza 1958-as adat szerint 15,5 km volt, az 1963-as részletes felmérés 27,7 km-t tárt fel. Ilyen mértékű fejlesztés ezekben az években nem volt, az 1958-as adat hibás volt. Az 1963-as felmérés során számos, addig ismeretlen ágat tártak fel. A legfrissebb, 1966-os adat szerint a szennyvízcsatorna hálózat hossza 26,7, a csapadékcsatorna hálózat 35,5 km. A víznyelők vezetékével és a házi bekötésekkel együtt a szennyvízcsatornák hossza 1966-os adat szerint 33,2 a csapadékvíz hálózat hossza 50,3 összesen 83,5 km. A bekötések száma 1958-as adat szerint 1108, ami a lakóházak 36,3%-ának felelne meg. Az 1963-as részletes felmérés viszont mégegyszer ennyi (2250) bekötést derített fel: 1073 bekötés a szennyvíz- és 1167 bekötés a csapadékvíz csatornán. A víznyelők száma a két hálózaton 911. 1966-ban az összes házi bekötések száma 2617, a víznyelőké 1067. A lakosság csatornával való ellátottsága az adatok ellentmondó volta miatt egyértelműen nem adható meg. 1940-ben Lesenyei adatai szerint 14 000 fő, a lakosság 63%-a volt ellátva. Az OVF 1958-as adatai szerint Vácott csatornával ellátott 21 600 fő, a lakosság 94%-a, ami rendkívül kedvező arány lenne. Az 1960-as népszámlálás adatai szerint viszont mindössze 12 600 fő, a lakosság 51%-a van ellátva. Az ellentmondás egyik oka az lehet, hogy egyik adatszolgáltató csak a szennyvíz hálózatot vette figyelembe, az OVF viszont a csapadékcsatornákat is. Másrészt vitatható, hogy ellátottnak számít-e az a lakos, akinek a háza előtt megy el ugyan csatorna, de a ház bekötve nincsen. A bekötések száma (1963) szerint az összes szennyvízbekötések száma az ivóvízbekötések számának (3500) 64%-a. Ez persze szintén nem jelenti azt, hogy az ellátottság ennyi, hiszen nagyobb ingatlanokon (üzemek, intézmények) több bekötés is van, másrészt egy ingatlan szennyvizeinek és csapadékvizeinek a megfelelő csatornára való bekötése — tehát a szabályos bekötés — két bekötésnek számit. A város egyes ulcáiban csak csapadékcsatorna, másutt csak szennyvízcsatorna van kiépítve. Ennek egyenes következménye az, hogy a csapadékcsatornára szennyvizeket, a szennyvízcsatornára csapadékvizeket is rákötöttek. A hibás bekötések miatt egyik hálózat sem működhet rendeltetésszerűen. A szennyvízhálózatra kötött víznyelők miatt záporok idején a szennyvíz-főgyűjtő és — az egyébként is túlterhelt — szennyvíztelep a megnövekedett mennyiséget nem képes elvezetni, illetve fogadni, visszaduzzadás, elöntések lépnek fel. A közvetlenül a Dunába vezető 14 csapadékcsatorna, valamint a Gombás-patakba vezető csapadékcsatorna közül (két rövid kis csatorna kivételével) mindegyik szállít szennyvizet is, 4 csatorna igen jelentős mennyiséget. A csapadékcsatornára — magánházakon kívül — többek között a Meőzgazdasági Technikum és a Rendőrség házi szennyvize, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, AKÖV-telepek, Motor- és ! A csatornázás helyzetét ismertetve az ÉM. MÉÍ.YÉPTHRV 1963-ban végzett felmérése alkalmával kialakított és a Dunamenti Víz- és Csatornamű V. által azóta használt jelölési rendszert használom. Az O-val kezdődő szám szennyvízcsatornát, a „Cs"-jel csapadékcsatornát jelent. A csapadékcsatornákat Cs-1—0-tól Cs-l t—0-ig a Dunába torkolás sorrendjében számozták. A Cs-15—0 a Gombás-patakba vezet. 8 Vízügyi Közlemények