Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Máté Béla: Önműködő alvízszinttartó vizsgálata

418 Máté Béla és kohéziós talajokra Mirchuláva professzor képletei alapján szá­moltuk, melyeket 1965-ben a SzU-ban szabványosítottak [31]. A képletbe behelyettesítve a hazai talajokra jellemző ada­tokat, a számítási eredményt a 9. ábrán grafikusan ábrázoljuk nem kohéziós talajokra a szem­cseátmérő, a kohéziós talajokra pedig a kohézió függvényében. A két görbe a kohéziós talajokra azt jelenti, hogy az időszakos csatornák esetében, tehát ha a csatorna időközönként kiszárad­hat, a megengedett legnagyobb fenéksebesség lényegesen kisebb, mint mikor a csatorna állandóan fel van töltve. Az önműködő alvízszinttar­tó zsilip alvízi hatását vizsgálva megállapítottuk, hogy az már maga is kitűnő energiatörőként szolgál. A csőből kijövő vízsu­garat széjjelnyomja, melynek a mozgási energiája ezáltal meg­törik és utána lényegesen egyen­letesebb sebességeloszlást hoz létre. Ez a tény különösen nagy nyitási szögnél, tehát kis vízlép­csőnél áll fenn. Az előbbinél lényegesen kedvezőbb áramkép a 10. ábrán jól látható. Kisebb nyitási szögnél, te­hát nagyobb bukásnál az áram­kép bizonyos mértékig romlik. A zsilip ugyanis a csőből kilépő vízsugarat neki szorítja a két rézsűnek és mivel a nyílás is leszűkült, a rézsűnél előálló fenéksebesség ismét nagyobb lesz a megen­gedettnél. Az alvízi áramkép kedvezővé tétele céljából egyszerű szerkezetet javasolunk. A zsilip alól kijövő vízsugár legnagyobb sebességösszetevőjének a csatornafenéktől való eltávolítása céljából — a zsilip után közvetlen — fenékküszöböt, a rézsűknél kialakuló, a rézsű felé tartó sebességösszetevőknek a csatorna tengelye felé irányí­tására pedig a rézsűre terelő küszöböt fektetünk. A terelő küszöb legkedvezőbb méretét és a zsiliptől való legkedvezőbb távolságát kísérletileg határoztuk meg. (11. ábra) A méretek meghatározásánál mértékadónak a bukó típusokhoz tartozó leg­nagyobb vízlépcsőt és a lehetséges legnagyobb vízhozamot tekintettük. 9. ábra. Megengedett legnagyobb fenéksebesség a) homoktalajokra, b ) kötött talajokra. Legnagyobb észlelt fenéksebesség: önműködő zsilip nélkül 1,36 m/s, önműködő zsilippel, de terelőküszöb nélkül, 0,90 m/s, önműködő zsilippel és terelőküszöbbel 0,30 m/s. vh — megengedhető legnagyobb fenékse­besség, d — homok közepes szemnagysága, с — kohéziós erő kg /ст г. 1. időszaosan kfeltöltött csator­náknál, 2. állandóan feltöltött csatornáknál Рис. 9 Допускаемые максимальные донные скорости а) для несвязных грунтов, б) для связных грунтов

Next

/
Thumbnails
Contents