Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Kollár Ferenc: A Kerka patak felső szakaszának szabályozása

A Kerka patak szabályozása 403 3. Igen érzékeny pontja a terv hidraulikai méretezésének az érdességi tényező megválasztása. A szabályozás azt igazolta, hogy a megépített medrekben általában к = 40 körüli érdességi tényezők alakultak ki a feltételezett 30-35-tel szemben. Ez a körülmény a keresztszelvény területében minimum 15%-os megtakarítást, vagyis a szabályozásnál kb. 47 000 m

3 földmunka-megtakarítást jelentett volna. Érdemesnek látszik ezt a kérdést már a tervezésnél igen gondosan mérlegelni, és inkább valamivel nagyobbra választani a „A" tényezőt, mert a 40 körüli érték általában megfelelő fenntartás esetén nagyobb élővízfolyásokon biztosíthatónak látszik. A helyszínrajzi vonalvezetés igazolta a tervezőt, jóformán semmi elfajulás sem tapasztalható. 4. A tervnek az a feltételezése, hogy a lapos, 1 : 4 hajlású rézsű állékony lesz, nem vált be. A tapasztalat szerint 1:8 — 1 :10 hajlással talán állékony lett volna a kavicstalajban a rézsű. Ez azonban akkora teriiletvesztességgel jár, hogy nem gazdaságos. Helyesebb a rézsűhajlást a gépi művelés igényeinek megfelelően 1 : 2,5 — 1 : 3-ban megállapítani és inkább a lábazatot biztosítani. 5. A rézsű biztonsága a rézsűláb biztosításmódjától nagymértékben függ. A szabályozási munka tapasztalataiból le lehet vonni azt a következtetést, hogy hasonló adottságok mellett igen döntő a rézsűláb biztosítása. Ennek a biztosításnak anyaga lehet a megfelelő időben és megfelelő körülmények között elhelyezett gyeptégla, de nagyobb (20—40 cm) állandó kisvízállás mellett már a szilárd burkolat kerül előtérbe. Különösen bevált a „sejtkövek" takarékos és eredményes alkalmazása. 6. Az oldalbukók alkalmazására igen élesen világított rá ez a munka. Csak ott válnak be, ahol a vízállás—vízhozamnak a számítás szerinti kialakulását mindig biztosítani lehet. Ennek legegyszerűbb formája az oldalbukónak vízlépcsővel való kombinálása. 7. Mint már oly sokszor, itt is bebizonyosodott, hogy a kivitel ütemterve nem elhanyagolható munkarész. Az ütem betartását nehezíti egyrészt a kivitelező részéről a mennyiség teljesítési és gépkihasználási szemlélet, másrészt, az egyoldalú gépesítés (csak földmunkagépek állnak rendelkezésre). Azonban megfelelő csoportosítással lehet a rendelkezésre álló gépi és kézi munkaerőt úgy is csoportosítani, hogy az a célt szolgálja. Erre is példát mutat ez a patakszabályozás. 8. A patakrendezés építése közben igen sok nehézség, hátráltató körülmény merült fel. Ezeket a részben elvi, részben kiviteli technológiai akadályokat csak a tervező, beruházó és kivitelező együttes erőfeszítésével lehetett leküzdeni. A kiváló összműködésnek következtében sikerült a legjobb technológiai és elvi megoldásokat úgy összhangba hozni, hogy a szabályozási munka gazdaságossága nem szenvedett csorbát. FELHASZNÁLT dokumentációs ANYAG 1. A Kerka vízrendszer hidrológiai tanulmánya, VÍZITERV, Kézirat, 1958. 2. Kerka patak Zalabaksa feletti szakaszának szabályozása. Hordalékmozgási tanulmány és tájékoztató jellegű talajmechanikai szakvélemény, VlZlTERV, Kézirat, 1959. 3. Kerka felső szakasz kiviteli terve, I—IV. szakaszok, VÍZITERV, Kézirat, 1960—62.