Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Kollár Ferenc: A Kerka patak felső szakaszának szabályozása

A Kerka patak szabályozása 399 gyeptéglaburkolattal állították helyre. A műszelvény hiányzó részét a régi depóniából töltötték vissza. Később a lábazati kőrakat hézagait betonnal töltötték ki, és 20—25 m-ként keresztborda épült a meder fenekén. így ezt a szakaszt, amelyet a 42,9 km szelvényben levő 1,0 m-es fenéklépcső zár le, helyreállították. A szabályozás megnyugtató megoldás volt, azonban költséges, az 1 km költsége mintegy 2,5 millió forint volt. A költségek csökkentését egyrészt megfelelő földmeder készítésével, másrészt a burkolat költségének csökkentésével lehetett elérni. Miután utóbbi felületét csökkenteni nem lehetett, a burkolat típusán kellett változtatni. Ezt szolgálta egy igen ötletes újítás a „sejtkő" mint burkolat (Guzmics József és Kóbor Ferenc újítása). Ezt a burkolattípust a 9. ábra, a kész szakaszt pedig a 10. ábra tünteti fel. Ezzel a helyi viszonyok között a legolcsóbb burkolatot sikerült előállítani, amely helyi anyagból készül és egyszerűen csak a kavicsra van helyezve. Bár a tapasztalatok szerint ez a burkolattípus jól bevált, mégis vannak hiányosságai. Ha télen, tartós kisvízkor a víz a sejtkő közepébe befagy, a hirtelen jött olvadás a felszínen keletkezett jégpáncéllal együtt a követ is kiemeli. További hiányossága ennek a burkolatnak az is, hogy gyors apadáskor a sejtkő középső nagy nyílásán át a víz kiszívja a finomabb szemcséket a talajból, így a rézsű megroskadhat. Ez ellen a középső nyílásba vékony 2—4 cm-es betonréteget építettek be. E hiányossága ellenére is azonban igen előnyös ennek a burkolatnak alkalmazása, mert a tapasztalat szerint ilyen fagy nem minden évben, csak 5 — 10 évenként fordul elő, és a helyreállítás költsége a megtakarított összegnek alig 5—8%-ába kerül. Ezért alkalmazása feltétlenül indokolt, és más helyen, ahol a körülmények hasonlóak, alkalmazása javasolható. Előnye, hogy olcsó, érdes burkolatot alkot, és építése segédmunkásokkal is megvalósítható. Ezzel a burkolási móddal készült a csesztregi belsőségi szakasz ( 11. ábra), melyen két alkalommal is nagy árvíz vonult le, de a burkolatban okozott rongálódás minimális volt. (12. ábra az 1. számú vízlépcsővel). Ezzel párhuzamosan folytatódott a szabályozás a 42,9—47,6 km szelvények között. Elkészült először a 43,3 km szelvényben levő vízlépcső, majd az egész szakaszon a gépi földmunka, s aztán a 44,5 km szelvény vízlépcsője. Azokon a helyeken, ahol a meder eléri a kavicsréteg szintjét, munkaerő és anyaghiány miatt a rézsűláb-biz10. ábra. A Kerka 1966-ban a 40,0 km szelvényben Bild 10. Der Kerka-Bach 1966 bei Km 40,0