Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Kollár Ferenc: A Kerka patak felső szakaszának szabályozása

A Kerka patak szabályozása 397 2. Kerkaúj falu—országhatár közötti szakasz A tervezés alapelve az volt, hogy az új meder a völgy mélypontjára kerüljön függetlenül attól, hogy a régi meder hol húzódik. A völgyszelvényeket részletes helyszínrajzra beforgatva határozta meg tervező az új nyomvonalat. A meglevő és jóállapotú hidak fixpontokat képeztek, azokon a medervonal áthaladt. így a Kerka és a Kerca torkolata is oda került, ahol a völgyek mélyvonalai találkoztak (L. 5. ábrát). A hossz-szelvény megállapításánál a terv azt tartotta szemelőtt, hogy a meder ne legyen túl mély, és fenékszintje még ne érje el a kavicsréteget, de a lecsapolásra alkalmas legyen. Ilyen módon a 2,0°/

o

o-es eséshatárt a terv helyenként túllépte. Erre azért volt szükség, mert vízlépcső közbeiktatásával a mederfenék hosszú szakaszon a kavicsba került volna. Azokon a helyeken, ahol a meder a kavicsos talajt eléri, 1 : 4 rézsűhajlást és szükség esetén lábazati kőbiztosítást irányzott elő a terv, és a lapos rézsűhajlással a hidraulikus sugarat igyekezett kedvezőtlenebbé tenni. A kisebb vízhozam-emésztésre méretezett középső szakaszhoz az átmenetet 100 m-es hosszon a keresztszelvény fokozatos bővítésével, vagy szűkítésével kívánta megoldani a terv. A hidraulikai méretezésnél Manning—

Strickler sebességi képletét használták és az érdességi tényezőt k= 30—35-nek vették fel. A terv összesen 350 000 m

3 földmunkát, 5 vízlépcső, 35 000 m

2 kőburkolat és 13 000 m

2 gyeptéglaburkolat építését irányozta elő összesen 20 millió forint értékben. 2. AZ ÉPÍTÉS ÉS FENNTARTÁS a) Az építés Az építés 1961-ben indult és 1965-ben fejeződött be. A földmunkát legnagyobbrészben 0,5 m

3-es forgó felsővázas vonóköteles kotróval, az elteregetést dózerral végezték. A vízlépcső építésénél és a mederburkolatok előregyártásánál gépi betonkeverőt és vibrátort használtak, a többi munkát (rakodás, elhelyezés stb.) kézi munkaerő végezte. 1. Zalabaksa-Csesztreg közötti szakasz Az első szakasz szelvénye végig rézsűláb-biztosítással épült, amely azóta is igen jó állapotban van. A 100—150 m széles elfajult szakaszon a hidraulikailag szükséges szelvényen kívül nyárfákat telepítettek, amelyek a mostoha körülmények között kavicsos talajon is megeredtek. „ 2. Csesztreg-környéki szabályozási munkák A második szakaszt 1955-ben építették, de azután tönkrement. Az 1955-ben készült terv szerint 5 db 0,20 m-es vízlépcső épült, amelyet azonban az első árvíz tönkretett (8. ábra). Ennek oka kettős: egyrészt a műtárgyak bekötése 0,40 m volt, ami nagyon kevés, másrészt a 20 cm-es lépcsők az elképzelt eséscsökkentő szerepüket nem tudták betölteni, a tervezettnél nagyobb esés alakult ki, amely mellett a meder kimosódott. Ennek megszüntetésére épült a 42,3 km szelvényben a torkolati vízlépcső 1,40 m vízlépcsővel. Ez a vízlépcső jól stabilizálta a torkolati szakaszt. Az e fölött levő mederszakaszt lábazati kőrakással, hozzá csatlakozó