Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Kollár Ferenc: A Kerka patak felső szakaszának szabályozása

A Kerka patak szabályozása 395 6. ábra. Főbb mintakeresztszelvények Bild 6. Die wichtigsten Begel-Querprofile A 39,7—42,2 km szelvények közötti mederszakaszt az 1%-os valószínűségű bő árvízhozamra, 50 m

3/s-ra méretezték. Mintakeresztszelvénye összetett trapéz (6. ábra). Az összetett trapéz-szelvény középső részét kétoldali vezetőművel alakították ki, melyeket helyenként keresztgát köt be a magaspartba. Az esés csökkentésére egy vízlépcső épült. A 42,2—45,0 km szelvények között a víz vezetésére mindkét medret számításba vette a terv. Az árvíz a völgyben érkezik. Ahhoz, hogy a szintén a völgyben fekvő Csesztreg község ne kerüljön árvízveszélybe, ki kellett választani egy alkalmas helyet a víz megosztására. Erre a legalkalmasabbnak az Alsószenterzsébet — Kerkakutas közötti kiemelt út kínálkozott, melynek kiépítése és új hidak építése a szabályozással egyidőben kezdődött. Ennek figyelembevételével az új hídelrendezést már úgy adta meg a terv, hogy a főágon viszonylag kisméretű, 7,0 m nyílású híd épüljön, és az árvíz vezetésére szánt további hidak részben a Csesztreg községen átvezető ág fölé, részben a völgy mélypontján legyenek elhelyezve. Kiszámítva, hogy Csesztreg belsőségén áthaladó mederszakasz 1,0 m méter biztonsággal mennyi vizet képes emészteni (30 m

3/s), a főágnak tehát 20 m

3/s vízmennyiséget kell vezetnie. Ahhoz, hogy a főág több vizet ne szállítson, oldalbukó építését irányozta elő a terv a 47,5 km szelvényben, a híd után éles balkanyarban a jobb parton.