Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Böcker Tivadar: A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata

A budapesti hévízkutak, összefüggése 385 polása esetében a nyomáshullámok terjedési sebessége többszöröse, sőt több ezerszerese is lehet az effektív vízáramlás sebességének. A nyomás alatti rendszerben a vízemelés hatására tehát nyomáscsökkenés következett be, mely egy csökkent nyomású teret hozott létre. A megfigyelések azonban ennek a depressziós térnek egy kis szektorára terjedtek ki, a megcsapolási helytől Ny-ra, mivel más irányban nem volt lehetőség az észlelésre. A kialakult depresszió elterjedése Ny-i irányban a Duna vonaláig volt érzékelhető elsősorban a szerkezeti vonalak mentén. Feltehető, hogy a depressziós tér felülete csillag alakzatot mutat, ahol a csillag szárai a szerkezeti vonalak mentén húzódnak. A vetőzónák közötti térben a depresszió elterjedése lényegesen kisebb lehet. A kompresszorozás során ily módon kialakult depressziós tér — ha nyílt karsztról volna szó — 3,4 millió m

3 kőzettér kiszáradását jelentette volna. Miután nyomás alatti rendszernél nem jött létre kőzet kiszáradás, azt mondhatjuk, hogy a nyomáscsökkenés egy ilyen volumenű térre terjedt ki. A vízemelés teljes ideje alatt 34 000 m

3 vizet termeltek ki a Zuglói fúrásból és hogyha nyílt karsztról lett volna szó, akkor a kiszáradt kőzettér és a belőle kiemelt vízmennyiség 1%-os hézagtérfogatot jelentene. Mivel azonban esetünkben nyomás alatti rendszerről van szó, ily módon nem lehet a hézagtérfogatot meghatározni, és ez az adat csak tájékoztató jellegű lehet. Mindössze az mondható el, hogy ez a vízkivétel a vízrendszerben 33,5 cm vízoszlopnak megfelelő, átlagos nyomáscsökkenést okozott. A hatás nagyságrendjéhez tájékoztatás képen közöljük, hogy 1966-ban Budapest környékére 271 mm beszivárgó csapadék tartozik az előrejelzésünk adatai alapján. Ez az érték 13%-kal nagyobb mint a sok évi átlag (240 mm). Elképzelhető, hogy viszonylag csapadékszegény esztendő, vagy esztendők után ez a hatás még markánsabban jelentkezne. 7. A hévízkarszt elterjedése Budapesten Az összefüggés vizsgálathoz szorosan nem tartozott a hévízkarszt elterjedésének vizsgálata, de a munkával kapcsolatban óhatatlanul felmerült ennek a kérdésnek a vizsgálata. A gazdaságosan feltárható hévíz ugyanis csak a világátlagnál kedvezőbb geotermikus anomáliára telepített kútból várható. Ezért a geotermikus gradiens vizsgálata döntő jelentőségű. Az összefüggés vizsgálattól a geotermikus viszonyok elemzését már csak azért sem lehet elválasztani, mert a vizsgálat gyakorlati célja éppen az új termálkút, vagy a jövőben mélyítendő hasonló kutak igénybevehetőségének elbírálása volt. A probléma megoldásához összegyűjtöttük Budapest területén a használható adatokat, és megszerkesztettük a kifolyó víz hőmérsékletére vonatkozóan a geotermikus gradiens térképet. Kétségtelen, hogy ez a látszólagos és nem valóságos gradienst mutatja, de sajnos talphőmérséklet mérés a kutak túlnyomó többségében nem volt. Figyelembevettük az oligocén — miocén képződményekbe mélyített kutakat is, éppen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet mélységi vizek osztályának a geotermikus gradiens kutatását célzó munkálatai eredménye alapján. A korszerű geotermikus kutatás alapján ugyanis az a felismerés, hogy ahol a mélységben geotermikus anomália van, az a felszínközeiben is kikutatható. Az