Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Böcker Tivadar: A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata

384 Böcker Tivadar jelentkezett, majd a növekvő vízkivétel hatására, annak függvényében távolabbi járatok más irányból (Budapest-dél, Gellérthegy-típus) kapcsolódtak be, további növekvő termelés hatására a Solymári árok—Rákospatak törésvonal által megszabott áramlási rendszer vált jellegzetessé az előbb említett áramlások rovására, azoknak korlátozottabb utánpótlódási képessége következtében". 6. A zuglói vízkivétel összefoglaló tanulságai A Zuglói termálkút folyamatos kompresszorozása a budapesti karsztvízrendszer összefüggésének megismerése szempontjából hasznos volt és új eredményeket is hozott. Négy kútnál, nevezetesen a Dagály fürdő, Margitsziget II, Városliget I. és II. fúrásoknál, a vízemelés hatása érzékelhető és kimutatható volt. Ezt a vízszintek alakulásából származó következtetést alátámasztja a kémiai elemzés és értékelés is. Egybevetve a vízföldtani, mélyszerkezeti képet a kompresszorozás során mutatkozó víznyomás változásokkal és a vízkémiai értékeléssel megállapítható, hogy a földtani és mélyszerkezeti viszonyok által megszabott és már ismertetett összefüggés lehetőségét a vízemelés a vizsgált irányokban eredményesen igazolta. A kompresszorozás ideje alatt a jelentkezett össznyomáscsökkenés a Dagály fürdőnél 26 cm Margitsziget II-nél 27 cm Városliget II-nél 33 cm Városliget /-nél 48 cm, átlagosan 33,5 cm volt. A legmarkánsabb kölcsönhatás a Városliget II. kútnál mutatható ki, aminek nyilvánvaló oka az, hogy a két kút azonos vető mentén lezökkent rögben helyezkedik el és a szerkezeti vonal mélyparti törészónáját csapolja meg. A kompresszorozás intenzitásában beállott változások aránylag igen rövid idő eltelte után éreztették hatásukat a négy kútnál. A 11. ábrán látható az intenzitás változás hatása a négy érintett kútnál. A Zuglói kúttól való távolság függvényében növekszik a hatás jelentkezésének ideje, és ezt az ábrán az azonos pontok szaggatott vonallal való összekötése jelzi, így a Széchenyi fürdőnél ez 0 óra, a Hősök terén 2 óra, a Szabadság fürdőnél 3 óra, a Margitsziget déli végénél 4 óra. Ez az igen gyors hatásjelentkezés azonban nem a víz áramlási sebességének rendkívül nagy voltára utal, hanem a nyomás alatti rendszernél a vízkivétel hatására bekövetkező nyomáscsökkenésre. A nyomás pedig igen gyorsan reagál az őt csökkentő tevékenységre. Képzeljük el, hogy egy több szintben elhelyezkedő és összefüggő nyomás alatti vízvezetékrendszernél egy nem várt vízkivétel pl. intenzív öntözés, a vezetékben tárolt víz azonnali nyomáscsökkenését okozza, olymódon, hogy a felső szinten a csapokból alig folyik ki víz, vagy csak csepeg. A rendszer nyomáscsökkenése tehát hirtelen megy végbe, de ez nem jelenti azt, hogy ez alatt a néhány perc alatt a felső szinten elhelyezkedő vezetékben levő vízcsepp megteszi az. utat a vízkivételi helyig. Ezzel teljesen analóg szituáció állott elő a kompresszorozás során is. Megállapítható tehát, hogy a már ismert hidraulikai jelenség ismételten igazolódott, nevezetesen az, hogy egy nyomás alatti hasadékos vízrendszer megcsa-