Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Böcker Tivadar: A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata

370 Böcker Tivadar A torlódásos, rátolódásos szerkezet jelen­létét már a korábbi kutatók is kimutatták, így pl. Pávai Vajna Ferenc [12] a gellérthegyi barlang alatt (jelenlegi VITUKI karszthidro­lógiai állomás) fedezett fel egy raibli mészkö­ves áttört pikkelyt, hasonlóan a szépvölgyihez. A lényeget tekintve, hogy egy szerkezeti vonal torlódásos-e, vagy sem az a víz áram­lása, az összeköttetés szempontjából lényeges. Vizsgáljuk meg azonban jelen esetünkben, hogy a karsztvíz regionális összefüggése szempont­jából jelent-e valamit a dilatációs, vagy tor­lódásos szerkezeti forma. Általában a dilatációs, vagy széthúzásos szerkezeti forma jó vízvezető, míg a torlódásos elem nem, vagy csak kevéssé. Ez igen lényeges a bányászatban, amikor a karsztos kőzet más, nem karsztos kőzetekkel érintkezik a szerkezeti vonal mentén. Amikor azonban a vetők mentén a karsztos kőzet karsztos kőzettel érintkezik, a víz áramlásának tényét a torlódásos vető kevéssé befolyásolja. A 4. ábrán látható, hogy a tor­lódásos vetőn át is lehetséges a víz áramlása, mivel a torlódás létrejöttekor, ennek körzetében a rideg kőzet ugyancsak töredezett, repedezett jelleget mutat. Ily módon a karsztvíz összefüggésének lehetőségét a torlódásos szerkezet nem zárja ki. Lényegesen más a kérdés, amikor a szerkezeti elemek vízvezető képességét vizsgáljuk. Ez esetben ugyanis lehetséges, hogy a torlódásos vető lényegesen keve­sebb vizet enged át, mint a dilatációs vető. Vagyis egy Q 2 vízkivétel esetében С4. ábra) elképzelhető, hogy a torlódásos vető irányából olyan nagy mennyiségű a vízelvétel, ami nem tud mennyiségileg utánpótlódni a rátolódásos vonalon keresztül és így a vízáramlás folyamatában szakadás következik be. Ez maga után vonja, hogy a 2. zóna hézagaiban tárolt víz kiemelése után a kivett vízhozam­ban viszonylag hirtelen csökkenés következik be és a vízhozam végül is beáll arra az eredő értékre, melyet a 2. zónába a torlódásos és a dilatációs vetők utánpótlódni engednek. Itt természetesen feltételeztük azt, hogy a 2. zónában a vízáteresztő képesség nagyobb mint a torlódásos vető zónája mentén. Ezért az egymásrahatást vizsgálva nem közömbös a vetők dilatációs, vagy torlódásos jellege, mert (4. ábra) egy torlódásos vető mindkét oldalán, egymáshoz aránylag közel telepített két kútból történő vízkivétel ( Q 1 és Q 2) esetében a fentiek értelmében a kezdeti időszakon túlmenően alig érezhető az egymásrahatás. Az ismertetett lehetőség azonban — és erre fel kell hívni ismét a figyelmet — csak helyi jelentőségű, csak egy, vagy két, a fenti feltételt kielégítő kútnál lehet­séges. Regionális értelemben, tehát pl. egész Budapest területét vizsgálva, a kölcsön­hatások bonyolult úton és közvetett módon hatnak. A szerkezeti vonalak nyitott, vagy zárt voltának kérdésén túlmenően még egy lényeges szempont van, mely a karsztos kőzetből történő vízkivétel nagyságát lényegesen befolyásolja. Ez pedig a szerkezeti vonalak találkozása, az ún. vető­csomópontok. Mike Károly kimutatta [9], hogy a Dorogi medencében, pl. a bányák­ban, a vízbetörések 28%-a vetőcsomóponton vagy azok közvetlen közelében tör­4. ábra. Torlódás és dilatáció sze­repe az áramlásban Fig. 4. Rôle de l' agglomération et de la dilatation dans les courants Bild 4. Die Rolle der Stauung und der Dilatation in der Strömung

Next

/
Thumbnails
Contents