Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Böcker Tivadar: A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata

370 Böcker Tivadar A torlódásos, rátolódásos szerkezet jelenlétét már a korábbi kutatók is kimutatták, így pl. Pávai Vajna Ferenc [12] a gellérthegyi barlang alatt (jelenlegi VITUKI karszthidrológiai állomás) fedezett fel egy raibli mészköves áttört pikkelyt, hasonlóan a szépvölgyihez. A lényeget tekintve, hogy egy szerkezeti vonal torlódásos-e, vagy sem az a víz áramlása, az összeköttetés szempontjából lényeges. Vizsgáljuk meg azonban jelen esetünkben, hogy a karsztvíz regionális összefüggése szempontjából jelent-e valamit a dilatációs, vagy torlódásos szerkezeti forma. Általában a dilatációs, vagy széthúzásos szerkezeti forma jó vízvezető, míg a torlódásos elem nem, vagy csak kevéssé. Ez igen lényeges a bányászatban, amikor a karsztos kőzet más, nem karsztos kőzetekkel érintkezik a szerkezeti vonal mentén. Amikor azonban a vetők mentén a karsztos kőzet karsztos kőzettel érintkezik, a víz áramlásának tényét a torlódásos vető kevéssé befolyásolja. A 4. ábrán látható, hogy a torlódásos vetőn át is lehetséges a víz áramlása, mivel a torlódás létrejöttekor, ennek körzetében a rideg kőzet ugyancsak töredezett, repedezett jelleget mutat. Ily módon a karsztvíz összefüggésének lehetőségét a torlódásos szerkezet nem zárja ki. Lényegesen más a kérdés, amikor a szerkezeti elemek vízvezető képességét vizsgáljuk. Ez esetben ugyanis lehetséges, hogy a torlódásos vető lényegesen kevesebb vizet enged át, mint a dilatációs vető. Vagyis egy Q

2 vízkivétel esetében С4. ábra) elképzelhető, hogy a torlódásos vető irányából olyan nagy mennyiségű a vízelvétel, ami nem tud mennyiségileg utánpótlódni a rátolódásos vonalon keresztül és így a vízáramlás folyamatában szakadás következik be. Ez maga után vonja, hogy a 2. zóna hézagaiban tárolt víz kiemelése után a kivett vízhozamban viszonylag hirtelen csökkenés következik be és a vízhozam végül is beáll arra az eredő értékre, melyet a 2. zónába a torlódásos és a dilatációs vetők utánpótlódni engednek. Itt természetesen feltételeztük azt, hogy a 2. zónában a vízáteresztő képesség nagyobb mint a torlódásos vető zónája mentén. Ezért az egymásrahatást vizsgálva nem közömbös a vetők dilatációs, vagy torlódásos jellege, mert (4. ábra) egy torlódásos vető mindkét oldalán, egymáshoz aránylag közel telepített két kútból történő vízkivétel ( Q

1 és Q

2) esetében a fentiek értelmében a kezdeti időszakon túlmenően alig érezhető az egymásrahatás. Az ismertetett lehetőség azonban — és erre fel kell hívni ismét a figyelmet — csak helyi jelentőségű, csak egy, vagy két, a fenti feltételt kielégítő kútnál lehetséges. Regionális értelemben, tehát pl. egész Budapest területét vizsgálva, a kölcsönhatások bonyolult úton és közvetett módon hatnak. A szerkezeti vonalak nyitott, vagy zárt voltának kérdésén túlmenően még egy lényeges szempont van, mely a karsztos kőzetből történő vízkivétel nagyságát lényegesen befolyásolja. Ez pedig a szerkezeti vonalak találkozása, az ún. vetőcsomópontok. Mike Károly kimutatta [9], hogy a Dorogi medencében, pl. a bányákban, a vízbetörések 28%-a vetőcsomóponton vagy azok közvetlen közelében tör4. ábra. Torlódás és dilatáció szerepe az áramlásban Fig. 4. Rôle de l'

agglomération et de la dilatation dans les courants Bild 4. Die Rolle der Stauung und der Dilatation in der Strömung