Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Böcker Tivadar: A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata

00 2. ábra. Földtani szelvény a solymári völgy és a Népliget között. 1= dolomit (felsőtriász), 2 = nummulites mészkő (középső eocén), 3 = briozoás márga (felsőeocén), 4 = budai márga (alsó oligocén), 5 = kiscelli aggag (közép oligocén), 6 = homok, homokkő (felsőoligocén), 7 = agyagmárga, slir (közép miocén), 8 — forrásmészkő (pleisztocén), 9 = lejtőtörmelék, ártéri üledék (pleisztocén, holocén ) Fig. 2. Profil géologique entre la vallée de Solymár et le Bois Public. l = dolomie (trias supérieur), 2 = calcaire à nummulites (éocène moyen), 3 = marne à briozones (éocène supérieur), 4= marne de Bude (oligocène inférieur), 5 = argile de Kiscell (oligocène moyen), 6= sable, grès (oligocène supérieur), 7 = marne argileuse, slir (miocène moyen), 8 = calcaire de source (pléistocène), 9 = débris des pentes, sédiments des champs de crue (pléislocène, holocène) Bild 2. Geologisches Profil zwischen dem Solymár—Tal und dem Park Népliget. 1 = Dolomit (Obertrias), 2 = Numnmlilh Kalkstein (Mitteleozän), 3 = brozoer Mergel (Oboreozän), 4 = Budaer Mergel (unteres Olygozän), 5 = Lehm von Kiscell 6 = Sand, Sandstein (oberes Olygozän), 7 = Lehmmergel, Schlier (Mittelmiozän), 8 = Quellkalkstein (Pteistozän

), 9=lnundationssediment (Pleislozän, Holozän) Böcker Tivadar