Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Ismertetések 305 Feather és Sacramento folyók medrében jut el a Sacramento­S an Joaquin Delta torko­lati művekbe, ahol a szivattyútelepek emelik egy részét a tengerszintről 113 m ma­gasra, az Északi Öböl Főcsatornába, míg másik részét 74 m emelőmagassággal ma­gába a Kalifornia Főcsatornába. A szivattyútelep beépített teljesítménye 245 MW és 312 m 3/s vízhozam szállítására képes. Évi energiamennyisége 1,2 milliárd k\Vó. A víz innen gravitációsan áramlik a kereken 100 km távolságban levő San Luis elő­öblözetbe. A déli szakaszon igényelt vizet a távolabb levő ,,18. mérföld"-szivattyú­telep szállítja tovább, míg a fölös vizet a San Luis szivattyús tározó veszi fel. A főcsatorna vizét 3 további szivattyútelep emeli fel az 588 m szintre, a Te­hachapi szivattyútelep előöblözetébe. A Tehachapi hegyvonulat alatt alagúton jut a víz a Keleti és Nyugati ágakba, amelyek végén a Perris, illetőleg a Pyramid és Castaic tározókból vezetik a felhasználókhoz. A San Luis rendszer alatt 19 km-rel ágazik ki a Kaliforniai Főcsatornából a 160 km hosszú, Parti Főcsatorna, amely 13 m 3/s vízhozamot vesz ki a Kaliforniai Főcsa­tornából. A Parti Főcsatornán 5 szivattyútelep és 1 erőmű települ. A fenti általános ismertetés után a Vízrendszer főbb létesítmény-csoportjaival részletesebben foglalkozunk. Az OrovilIe-ThermaHto rendszer A rendszer helyszínrajzát a 3. ábra tünteti fel. Az Oroville tározóból csúcsidő­ben kivett vizet a föld alatti Oroville erőmű 6 gépegysége hasznosítja 644 MW, és a Thermalito erőtelep 4 gépegysége 115 MW teljesítménnyel. A kötelező élővízszolgál­tatást meghaladó vízmennyiséget a Thermalito alsó medencéből csúcson kívüli idő­szakban visszaszivattyúzzák az Oroville tározóba. Szivattyúüzemben a motor-gene­rátorok 640 ezer LE teljesítményt vesznek fel. 2. ábra. A Vízrendszer vázlatos hossz-szelvénye

Next

/
Thumbnails
Contents