Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

PRÉSELT MÜGYAJVTÄS FASZŰRÖK ELSŐ HAZAI ALKALMAZÁSA PATAKI NÁNDOR

1 Az elmúlt évtizedekben a vízkutatás és kútépítés technika is óriási fejlődésen ment át. A különböző termelési ágazatokban elért tudományos eredményeket felhasználva mind korszerűbb geofizikai műszerek, fúróberendezések, fúrószerszámok és építési módszerek vezethetők be. Jelentősen emelkedett a fúrási munka termelékenysége, lerövidült a kivitelezési idő, és gazdaságosabb kútszerkezetek révén nőtt a kútépítés hatékonysága. A nagyarányú fejlesztés rugója az ipar és a mezőgazdaság egyre fokozódó vízigénye. A vízhasznosítás természetétől függően mennyiségi és minőségi követelményeket kell kielégítenünk minél gazdaságosabb üzem mellett. Adott vízföldtani viszonyok között a kedvező üzemi feltételek kialakításában döntő szerepet játszik a szűrőszerkezet. Ez a megállapítás mind a kedvező hidraulikai viszonyok kialakítása, mind a víz hegyi összetétele és a kút élettartama szempontjából egyaránt érvényes. Érthető tehát, hogy a kútépítési munka termelékenyebb, megfelelőbb műszaki színvonalú kivitelezési előfeltételeinek biztosításán túlmenően, világviszonylatban a fő figyelem a jó hatásfokú szűrőszerkezetek kialakítása felé fordult. A fejlesztés eredményeként, laboratóriumi és munkahelyi kísérletek alapján, számos küllönböző anyagú és szerkezeti kialakítású szűrőtípust vezettek be. Hazai viszonylatban a fejlesztés — sajnos —, nem érte el a kívánt színvonalat. Ez annál szembetűnőbb, mivel a fúrási és egyéb müveletek technológiája terén igen nagy előrehaladást értünk el. A kútépítés hatékonysága, amit gyakorlatilag a fajlagos vízhozam növekedésén keresztül értékelünk, a régi, elavult szerkezetű szűrők alkalmazása miatt nem emelkedett olyan mértékben, mint ez a világviszonylatban ismert műszaki színvonal alapján elvárható lenne. A kimutatott eredmények a fejlettebb tervezési, geofizikai, zárási és rétegtisztítási módszerekre vezethető vissza. Bár volt néhány igen hasznos kezdeményezés, mint pl. a „Nold" típusú, a pálcavázas, a ragasztottkavics szűrőszerkezetek kísérleti gyártása és beépítése, de általánosan még mindig a szitaszövetes szűrőtípust alkalmazzuk. Ez utóbbi hátrányai — kedvezőtlen beáramlási viszonyok, eltömődésre való hajlam, korrózió veszély stb. — közismertek. A fejlesztési munkát azonban nagyon hátráltatja az a tény, hogy az ismert típusokat főként nagyüzemi gyártás alapján fejlesztették ki, és a hazai bevezetés csak igen komoly, főleg import beruházási összegek alapján lenne megvalósítható. A vállalati műszaki fejlesztés keretében — a vonatkozó szakirodalom tanulmányozásán kívül — csak a kisüzemi gyártás keretén belül előállítható típusok vizsgálatát és kísérleti beépítését tűzhettük napirendre. Örömmel üdvözöltük tehát a Schönebecker Brunnenfilter GMBH cég javaslatát, melyben segítséget ígért az SBF—OBO préselt műgyantás faszűrők hazai kísérleti beépítéséhez. A kísérlet gondolata 1964 tavaszán a Hidrológiai Társaság rendezésében megtartott bemutató előadás kapcsán merült fel. Tárgyalások eredményeképpen vál1 Pataki Nándor mérnök, az OVF Vízkutató és Fúró Vállalat főtechnológusa.