Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A Keleti Főcsatorna vízszállítása 279 amiből az átlagos sebességtényező értéke i l R 'Fi k = (10) Ah Az R'IfF tényező a keresztszelvényre jellemző és a nedvesített keresztszelvény méretével (a vízszint helyzetével) változik. Az 1963. évi keresztszelvényfelvételek adatai alapján a keresztszelvényekre km-enként meghatároztuk az Fnedvesített terület és P nedvesített kerület értékeit a 92,50, 93,00, 93,50 m A. f. vízszintek mellett. A számításoknál a lapos rézsüs partvédelem szélső, sekély, náddal benőtt szakaszait figyelmen kívül hagytuk (10. ábra). Ezekből számítottuk az R és az R'l-F értékeket. Az azonos szintekhez tartozó értékeket szakaszonként átlagolva, számítottuk a szakaszra jellemző szelvénytényezőket és azokat a vízszín függvényében a 11. ábrán tüntettük fel. A (10) képlet szerinti számítást táblázatosan végeztük el ( 11. táblázat). A három permanens szakaszra a számításokból Ar = 45,2, 45,2, ill. 46,5. A kísérlet szerint a 45 m

3/s vízhozamhoz Tiszavasvárinál biztonsággal 93,G0 m A. f-i alvízszint, Balmazújvárosnál 93,10 m A. f-i felvízszint tartozik. Ennek figyelembevételével megvizsgáltuk az 5 — 45 km közötti főcsatorna-szakasz partbiztosítási munkáit és megállapítottuk a partbiztosítási munka szükségességét,megoldási módját és várható mennyiségét. Ez a főcsatorna-szakasz partvédelme szempontjából három részre osztható : Az 5—13 km-ek közötti szakaszon mindkét oldalon kőrakat készült partbiztosítás céljára. Ez a kísérlet alatt előállított vízszintekhez képest alacsony, ezért teljes hosszán átlagosan mintegy 0,5 m-rel emelendő. A 13 — 21 km között mindkét oldalon, a 30,5—32 km között a jobb parton magaspart van, amelyen a partbiztosítási mun2 Qj Rj'Fj Ah 10. ábra. Keleti Főcsatorna szakasz nádsávos, lapos rézsüs partvédelemmel. (Molnár !.. felvétele)