Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Szőcs József: Az 1965-66. évi téli-tavaszi belvízvédelem Magyarországon

Az 1965—1966. évi belvízvédekezés 17 került. A védekezés egyik célja volt a sárközi szántóföldek elöntésének megakadályozása. Ezt bizonyos esetekben csak úgy lehetett biztosítani, hogy a természetes víztárolókban — az esetleges helyi érdekek rovására — nagyobi» vízmennyiségeket kellett tárolni és a főcsatornák vízszállító képességétől függően fokozatosan kellett azokat leengedni. A sárközi rendszerrel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy saját vízgyűjtő területének víztelenítésére általában megfelel. A védekezés időpontjában azonban nem volt alkalmas a Duna-völgyi vízrendszer tehermentesítésére. Ennek fő oka egyrészt az volt, hogy a foktői szivattyútelepnél az 1965. évi árvíznél erős buzgárok, szivárgások jelentkeztek, így a Csorna — Foktő-i csatornát csak 1966. március 10-én lehetett üzembe helyezni, s másik ok — amely még megoldásra vár —, hogy a rendszer főcsatornáinak gravitációs vízszállító képességét tovább kell növelni. Л Duna-völgyi belvízrendszer hosszantartó víztelenítését vizsgálva, megállapítjuk, hogy tovább kell fokozni — a korábbi fejlesztési terveknek megfelelően — a főcsatorna árapasztásának lehetőségét; a fennsíki területek fokozatos kiépítésével egyidőben kell biztosítani a vízvisszatartás és leeresztés fokozatosságát. A tavaszi belvízvédekezés egyik jellegzetessége volt, hogy nagy mennyiségű belvíz jelentkezett a nem kimondottan belvizes területeken is. Ennek egyik jellegzetes példája az Igazgatóság fennsíki területe. Az itteni védekezést megnehezítette, hogy a terület vízrendezése még nem megoldott. A vízrendezést a múltban elsősorban azért nem oldották meg, mert a veszélyeztetett területeknek csak kis hányada volt értékes terület, másrészt a befogadó nagy távolsága miatt az egy kh-ra jutó beruházási költség rendkívül magasra adódott. A terület mezőgazdasági arculata az elmúlt évek során azonban lényegesen megváltozott. Nagyobb területeket vontak be intenzív mezőgazdasági művelésbe, de ezzel egyidejűleg nem történt meg a terület vízrendezése. A vízgazdálkodási társulatok tettek ugyan kezdeményező lépéseket, de ezek még kellően nem éreztették hatásukat, mivel a főcsatornákat még nem építették ki. Ez tette szükségessé, hogy a védekezés alatt nagyobb földmunkákat végezzenek el. Üj csatornát kellett építeni Kunbaracsnál (XXIII-as csatorna folytatásaként) (6. ábra), Császártöltésnél 6. ábra. А XXIII. sz. csatorna meghosszabbítása a védekezés alatt (Kunbaracsnál) Fig. 6. Extension of Canal XXIII during inundation Bild 6 Die Verlängerung des Kanals Nr. XXIII während der Abwehrarbeiten 2 Vízügyi Közlemények