Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
2. füzet - Tyahun Károly: A jugoszláv dunai árvédelmi vonalak újjáépítése
A jugoszláv dunai árvédelmi vonalak, 187 3. A gátak újjáépítése A meglevő töltések újjáépítésénél és az új dunai töltések építésénél a korszerű munkagépek alkalmazása terén eddig szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy e munkagépekkel egyenletes minőségű töltések építhetők. Ezt először a Zomborbezdáni úttól délre fekvő Sziga-kazuki új töltés építése, majd ezt követően a munkagépeknek 1965- és 1966-ban az árvédelemben való eredményes alkalmazása, és a dunai töltésszakadások, valamint a vízkieresztő nyílások elzárása bizonyította be. A Sziga-kazuki töltés építése mutatta meg először ezen a szakaszon a gátban a hullámtéri oldalon épült vízzáró mag és a mentett oldali szivárgó töltésrész nyújtotta előnyt. Majd az 1965. évi árvízvédelem során tömegesen végeztek kotrókkal feltöltéseket mindazokon a szakaszokon, ahol erős buzgárosodást észleltek, és ahol töltésdeformációk következtek be. A töltésszakadások és a vízkieresztő nyílások elzárási módjának kiválasztásakor elsősorban azt tartották szem előtt, hogy a szakadások és kieresztő nyílások helyén keletkezett anyagkimosás, a szakadásoknál keletkezett „kopolvák", továbbá a régi anyaggödrök miatt az építőhelyeken igen korlátozott mennyiségű vízzáró anyagot tartalmazó anyagnyerő helyekre számíthatnak. Az egyetlen megoldási lehetőséget az úszó kotrók nyújtották. Hidraulikus kotrók alkalmazása a dunai töltéseken bekövetkezett szakadások és kieresztő nyílások elzárási munkálatainál az aránylag nagyméretű munkák és a rövid kivitelezési idő ellenére is olyan eredményes volt, hogy ezek a töltésrészek már kiválóan ellenálltak az 1966. évi nagyvizek hatásának. Mindezek a tapasztalatok rámutattak arra, hogy az említett töltéstípusok építésénél, illetve az újjáépítésnél a hidraulikus kotrók jelentős műszaki előnyt biztosítanak. Jugoszláv építővállalatok nagyszámú ilyen kotróval rendelkeznek. A Duna-szakaszon sokhelyütt hiányzik a vízzáró anyag, amelyből klasszikus módon lehetne töltést építeni. Éppen ezért gyakori eset, hogy a szárazföldi munkagépek alkalmazásával nem lehet elegendő mennyiségű megfelelő anyagot biztosítani, és az anyaglelőhelyek olyan távol vannak, hogy kívül esnek a szárazföldi munkagépek alkalmazásának gazdaságossági határain. Az úszó-kotrók munkaideje messze jobb a rendelkezésre álló szárazföldi munkagépek munkaidejénél, és az elvégzett munkálatok eddig tapasztalt gazdasági mutatószámai szerint az úszó-kotrók munkája átlagosan kétszer, sőt többször is olcsóbb a szárazföldi gépek munkájánál. Ezenkívül a hidraulikus kotrók alkalmazása a védtöltések építésénél és újjáépítésénél lehetővé tett a folyók mentén bizonyos mederszabályozási munkálatokkal való összekapcsolást is. Az összevont munkálatok együttesen még gazdaságosabbak voltak. Ilyen jelentős munkáknál nemcsak a műszaki előnyök döntőek, hanem a munkálatok gazdaságossága is. Ezért egyaránt törekedni kell a munkálatok ésszerű technológiájára, és annak minél gazdaságosabb kivitelezésére. 4. A munkagépek A munkagépek helyes megválasztása döntően befolyásolja a munkák egységárának alakulását, ezért a munkamódszer kialakítását és a munkagépek kiválasztását megelőző költségszámítások alapján kell elvégezni. Ezekhez a költségszámításokhoz azokat a tapasztalati értékeket használtuk fel, melyeket a Duna—Tisza—Duna csatornarendszer építési munkáinál évek során nyertünk.
