Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

132 Petrasovits Imre E számottevő öntözésfejlesztés fő műszaki nehézsége a szükséges vízkészletek beszerzése. Ennek alapvető eszköze a téli-tavaszi fölös vizek tározása éstenyészidő alatti felhasználása. Ezáltal a folyók kis vízhozamait az öntözési idény alatt a kívánatos szintre emelik. A víztározó berendezéseket egyes esetekben összekötik elektromos áramtermeléssel. Ennek érdekében 5 nagyobb völgyzárógát és 4 nagy tározó létrehozását tervezik. Előnyben részesítették a nagyobb völgyzárógátak helyett a természetes mélyedésekként már részben meglevő tározótavak kialakítását, körgátalását. így már elkészült két ilyen tározó tó, az egyik a Tepperosse-i 3 millió m

3 és az Alzitonei 6 millió m

3 tározótérfogattal. Építés alatt áll két völgyzárógát is. Az egyik Alesani mellett, mintegy 60 m magas gáttesttel, és 11 millió m

3 tározótérrel. A másik a Calacucciai, amelynek gátja 80 m magas lesz és tározótérfogata 25 millió m

3. Ezt elektromosenergia-termelésre is felhasználják. A tározott vizet vagy külön csővezetékben, vagy a folyómedrekben juttatják a gyakran gravitációs vízkivételi helyekre, majd a nyílt burkolt főcsatornákba, ahonnan a szükséges nyomással jut a föld alatti nyomócsöves öntözőtelep vagy öntözőrendszer hálózatába. Az öntöző gazdaságokban elhelyezett hidránsok működtetése a Bâs - Rhône — Languedoc esőszerű öntözőrendszer üzeméhez hasonló. (Vízóra, órarend, hordozható szárny vezetékek, különböző típusú szórófejek.) Az öntözővizet néhány sík területen, öntéstalajon kutakból szerzik be. 1964-ben kutakból kb. 200 ha-t öntöztek rendszeresen. ÖSSZEFOGLALÁS A korzikai öntözések fejlesztésének főbb elemei tehát: a) Törekvés a nagyüzemi termelési és öntözési egységek kialakítására. b) A beruházások komplex végrehajtása. c) Az öntözés általánossá tétele minden üzemben. d) Az öntözővíz-szükséglet zömének tározásos biztosítása és az ezzel járó komplex vízgazdálkodás. e) Fél-stabil esőszerfi öntözőfürtök kialakítása.