Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

130 Petrasovits Imre tudják kielégíteni, hogy egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert szállítanak az anyaországból. Ä tervezett beruházások azt célozzák, hogy fokozódjék a belső mezőgazdasági termelés és egyrészt számos termékből a sziget ne szoruljon behozatalra, másrészt bizonyos termékekből növekedjék az anyaországba irányuló kivitel (így pl. a rockforti sajt alapanyaga: a juhtej és a gyümölcs). A sziget lakosságának csökkenése leginkább a mezőgazdasági dolgozók fiatal nemzedékének elvándorlása miatt jelentkezik. Máshol - korábban a gyarmatokon — , jelenleg főként az anyaországban, sokkal előnyösebb életkörülményeket tudnak maguknak kialakítani, mint a sok tekintetben elmaradott szigeten. Mezőgazdasági hasznosítás feltételei és nehézségei A mezőgazdasági hasznosítás fejlesztésére egy külön vegyes vállalatot (a SOMIVAC-ot) hozták létre 1957-ben. A vállalat feladata az egész szigetre kiterjedő mezőgazdasági fejlesztési tanulmányokat és terveket készíteni és megvalósítani. Ennek érdekében külön talajtani, éghajlati, hidrológiai (talajvizek és felületi vizek pontos felmérésére), agrárközgazdasági és kereskedelmi feltárómunka folyik. Feladatuknak megfelelően megkezdték és jelentős területen el is végezték ezeket a munkálatokat, meteorológiai és hidrológiai mérőhelyeket és állomásokat szerveztek, amelyeken 7 éve folyik munka. 130 ha területen pedig külön gyümölcsöntöző kísérleti állomást szerveztek (San Ciuliano). Ezen túlmenően a sziget keleti részén mintegy 20 000 ha-t a szükséges beruházások végrehajtásával közvetlenül művelés alá vonnak. E munkát azzal kezdték, hogy a régebben szántóterületként hasznosított, de hosszú évek óta parlagon heverő területeket telkesítették, feltörték. Ennek folyamán először az ősnövényzetet fogasszerű eszközökkel kitépték, majd felégették. Utána két menetben 80 cm-es talajlazítást végeztek és a kitépett tőkéket és gyökereket elégették, végül két menetben tárcsát és késes boronát járattak. Az így előkészített területeken 20 - 40 ha-os területű „családi gazdaságokat" képeztek és a modern életkörülmények kialakítása érdekében biztosították az ivóvízellátást, utakat és villamos hálózatot gazdaságonként 80 m

2 tulajdonosi lakóházat, 200 m

2 gépszínraktárt és munkásszállást a szezonmunkások részére építettek. így állami területeken - első lépésként 1961-ben — a mi nagyüzemi méreteinkhez képest szerény keretek között 3 településen indult meg az öntözési üzem: 1. Ghisonmieneia térségében, ahol kb. 800 ha-on kisüzem működik. 2. Linnizetta-nál, ahol csak kb. 20 gazdaságot szerveztek, és végül 3. a már említett déligyümölcs-kísérleti állomásnál. Ezeken kívül még több hasonló új település kiépítése folyik. Valamennyi így szervezett új gazdaságban öntöznek. A gazdaságok ilyen komplex szervezését a magántulajdonban levő földeken is szorgalmazzák és keresik az állami beavatkozások módjait is. így egy 1600 ha-os egységet Ghisonaccia térségében állami támogatással és hitelekkel igyekeztek teljesen felújítani. Érdekes az a kísérletük, amikor a SOMIVAG örökbérletként magánosoktól „kibérelt" 670 ha-os összefüggő területet felszerelte és ezt két községnek átadta szétoszthatatlan hasznosításra. Az öntözés lehetőségét mindegyik helyen biztosították. Vízgazdálkodás és öntözés A vízgazdálkodási feladatok a csapadékviszonyok és a mezőgazdasági termelés igényeiből következően itt is kétoldalúan jelentkeznek: egyrészt a téli időszak fölös vizei okozta elöntések elleni védekezés, a gazdasági szempontból legjelentősebb területek vízrendezése; másrészt a nyári csapadékhiány pótlása az öntözés. A két tevékenységet a víztározás kapcsolja össze. Az öntözött terület nagysága 1964-ben kb. 2500 ha-t tett ki. Ebből 900 ha a teljesen komplex gazdaságok öntözése, 1100 ha a felújított magángazdaságok öntö-