Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Debrecen szennyvizei 103 pedig a régi főcsatornát kedvezően tehermentesíti és a szennyvizeket zárt szelvény­nyel egészen a tisztítótelepig vezeti. A szennyvíz tisztításának fejlődése. A csatornahálózat építésével egyidőben léte­sített ülepítő medencékben és a Lovászzugi-tóban a napi 5000 - 6000 m 3/nap városi szennyvíz lényegében megfelelően tisztult. Kifogásolható volt ugyan az élővízfolyás jellegű Tócó rövid szakaszának igénybevétele, ez a nyers szennyvíz elvezetésére, de ez akkor még elég távol volt a lakott helyektőí. Mindezek ellenére azonban a szenny­víz kezelését — amelyet csak az I. világháború gazdasági korlátozásai miatt engedé­lyeztek a közegészségügyi és vízügyi hatóságok - ideiglenesnek tartották. A korszerű, nagyvárosi igényeket kielégítő szennyvízelhelyezés tervét 1923-ban a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal készítette el. A terv elgondolását ma is a komplex szennyvíz­elhelyezés példájának tekinthetjük. A mechanikai és mesterséges biológiai tisztítás mellett szennyvízöntöző telepet és oxidációs tavakat terveztek olyan technológiai rendszerben, amely mindenkor megbízhatóan és gazdaságosan biztosította a szenny­vizek megfelelő tisztítását és elhelyezését. A 90 l/s nyers szennyvíz ötszörösen hígított — 450 l/s — mennyiségének kezelé­sére szolgáló művek nagyrészt 1927-ben kezdtek működni. A szennyvíztelepen (2. ábra) kereken mintegy 120 kh területet öntöztek és 6 db, összesen 300 ezer m 3 térfogatú oxidációs tavat tartottak fenn. A Tócóban elfolyó tisztított víz a rend­szeres kémiai, biológiai vizsgálatok szerint élővíz jellegű volt, nagy oxigéntartalom­mal és a szervesanyag mineralizálódását mutató nitrit- és nitráttartalommal. Az 1930-as évek elején járvány veszély tői félve megszüntették az öntözést, majd ma már ki nem deríthető okokból a I.ovászzugi-tó kivételével az oxidációs tavakat is kikapcsolták. Jelenleg a szennyvíz az 50 éves ülepítőkön és az évek során 2/3-ára csökkent területű Lovászzugi tavon átfolyva jut a Tócóba. így tehát a szennyvíz­kezelés műszaki létesítményei ma rosszabbak, mint 1912-ben, ugyanakkor a tisztítandó szennyvízmennyiség kereken hatszorosára növekedett. 2. ábra. Debrecen 1927-ben épült szennyvíztisztító telepének helyszínrajza

Next

/
Thumbnails
Contents