Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
1. füzet - Bogárdi István-Nagy Edit: Esőszerű öntözési szárnyvezeték és öntözőtömlő hidraulikai vizsgálata
•96 Bogárdi I.—Nagy E. A jelleggörbét befolyásoló paraméterek: 1. A csővezeték vízszállító képessége, К; 2. a tereplejtés, g; 3. a csővezeték hossza, l; 4. a vízkivételi nyílások (szórófejek, lyukasztás) nagyságát, elhelyezését összefoglaló állandó, B. Megjegyezzük, hogy a (6) egyenlet használatánál is kétféleképpen járhatunk el. a) B-vel és Z + 6/2-vel (ô/2-s eltolás) vagy b ) B'-vel és f-el számolunk. 5. Példák A továbbiakban két példát mutatunk be: A (6) egyenlettel kiszámítottuk a 3. ábrán közölt két szárnyvezeték jelleggörbét (6. ábra). Látható, hogy az 1%-os tereplejtés vagy emelkedés a vízhozamban legfeljebb 4%-os eltérést okoz, tehát ilyen esetekben megengedhető az (5) egyenlet alkalmazása is. Egyébként a (6) képlettel egyszerű a számolás, mert az összegezendő tagok közül csak az i = 0-nak megfelelő 3, az i = l-nek megfelelő 4 С г1 és az i — 3-nak megfelelő 6C a/ 3 mennyiségeket kell figyelembe venni. Az i = 2, 4 és 5-tel számított tagok elhanyagolhatóan kicsik. 6. ábra. Szárnyvezeték jelleggörbék Рис. 6. Характерные кривые трубопроводных крыльев Fig. 6. Performance curves for laterals Mint már említettük, öntözőtömlők esetén a terep hatása a nyomáseloszlásra «s vízhozamra jelentős. Ez látható a 7. ábrán, ahol 50, illetve 100 m hosszú 300 mm átmérőjű öntözőtömlő jelleggörbéit a (6) egyenlettel számítottuk ki különböző tereplejtéseknél. Megfigyelhető, hogy a legkisebb létrejöhető nyomás a tömlő végén: l = 50 m és g = + 6% 0 esetén y 0min = 20 cm Z=100 m és g — +6%o esetén ij o m,„ = 40 cm / = 100 m és g= +4% 0 esetén y Omin = 30 cm Ezekben az esetekben a tömlő elején nyomásnövelésre nincs szükség (;/; = 0). A jelenség fizikai magyarázatával előzőleg foglalkoztunk, de érdemes megemlíteni, hogy a (6) egyenlet szerkezete is megfelel a fizikai folyamatnak. Ugyanis, ha y 0 m( n nál kisebb nyomást helyettesítünk be, a négyzetgyök jel alatt negatív számot kapunk,
